Képzőművészeti album Zala Györgyről

Fényből, árnyékból egyaránt kijutott a millennium szobrászának, Zala Györgynek.

Nemrég zalai résztvevőkkel mutatták be a Budapesti Litea könyvesboltban a Szentháromság térnél Szatmári Gizella Zala Györgyről írt színes tanulmánykötetét. A szép kiállítású könyvet azóta Zalaegerszegen, Lendván és Pécsett is bemutatták.

A bemutatókon Alsólendva szülöttéről, a millennium szobrászaként is emlegetett művészről és szobrainak mai sorsáról, alakjainak rehabilitációjáról versben, prózában is szóltak. Pál Péter fiatal, Radnóti-diplomával kitüntetett versmondó erre az alkalomra Bence Lajosnak az Óda a hazatérőhöz című versét adta elő, amelynél Zala születésének 150. évfordulójára a lendvai várban szervezett első „hazai” kiállítás inspirálta a szerzőt.

Péntek Imre, az est moderátora a vers után L. Simon László államtitkárt és írót kérte fel, hogy beszéljen Zala Györgyről, illetve magáról a könyvről. A kultúrpolitikus Szatmári Gizella könyvét egyszerűen hiánypótlónak nevezte, utalva azokra a tartalmakra, melyek a könyvet közelebb tudják hozni a neobarokk jelzővel ellátott alkotói stílushoz, a historizmushoz és magához az alkotóhoz. L. Simon kitért az újkori politikai, a Kossuth tér átalakítása kapcsán is lefolyó vitákra, hiszen a tér megújítása során sor kerül Zala Györgynek Tisza Istvánt és Andrássy Gyulát ábrázoló, az önkényuralom idején eltávolított szobrainak a visszaállítására is. Ezt – de főleg Tisza-szobor újraállítását – az ellenzék heves tiltakozása kísérte.

Szatmári Gizella Zala-kutató elmondta, hogy a könyv elkészítése az ötlettől annak megvalósulásáig három évig tartott, a kezdeteket pedig az 1996 őszén megtartott nagyszabású lendvai kiállításig vezette vissza, melyben ő is lelkesen részt vett. Elmondta még az akkori tárlatról, hogy az előkészületek jól folytak, a szobrok becsomagolásában pedig a lendvai várgaléria dolgozói is besegítettek, de a határon az adminisztrációs akadályok még mindig működtek, így egyetlen papír miatt majdnem meghiúsult az emlékkiállítás. De a helyi lokálpatrióták az utolsó pillanatban ezt az akadályt is elhárítottál.

A tanulmánykötet szerzője elmondta: 104 Zala-művet sikerült „beazonosítania” azok közül, amelyek közül Borbás György Zaláról írott, 1999-ben megjelent monográfiája is már többet említ. Továbbá, ahogy az a könyv alfejezetcímeiből is kitűnik (pl. A művészeti közéletben elfoglalt helyéről, Zala György a kortársak és az utókor szemében, Zala György kultusza stb.), a kötetet olvasva a Zaláról alkotott képünk több újdonsággal is bővülhet. Szatmári Gizella derített fényt arra is, hogy például Zalának a Kerepesi temetőben a szülőváros és a Zala Emlékbizottság által létesített, immár márványszegélyes síremlékén a korábban Ligeti- obeliszkként jelölt kisplasztika helyett a művész által készített, Művészet című dombormű van elhelyezve.

A kétszáz oldalas reprezentáns kiadvány, mivel képzőművészeti albumról van szó, gazdag és a nagyközönség számára eddig ismeretlen kép- és reprodukciós anyagot is tartalmaz. A könyv hosszabb huzavona után a múlt hónapban Zalaegerszegen látott napvilágot. A hosszú várakozás (várakoztatás) azonban meghozta a gyümölcsét, hiszen az értő kezek és a grafikusi szakmai profizmus jót tett a kéziratban látottaknak.

Szatmári Gizella könyve egy azok közül a kísérletek közül, amelyek a 90-es évek végén megjelent Zala-tanulmányok és -monográfia (Borbás György említett munkája) után a nagy lendvai kultuszának elmélyítésére vállalkozik. Lehetővé tette ezt a sebtében megalapított Zala Emlékbizottság munkája is, melynek a szülővároson kívül pécsi, aradi, egerszegi, kanizsai és budapesti „hajszálerezete” is kialakult, s „szoborfelélesztésekkel”, síremlék-felújítással és új szoboravatásokkal ápolja Zala örökségét.

Az életrajz és az életmű összefonódása szerint építkező könyv a sikerek és bukások, a pálya felívelésének és hanyatlásának hullámhegyeihez/hullámvölgyeihez kapcsolódóan követi végig a Zala György-életmű alakulását.

A könyvet terjedelmes, a millennium szobrásza műveinek teljességre törő listája egészíti ki. Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot Zalának a kortárs művészeti élet nagyjaival és közéleti személyiségeivel folytatott, 30 oldalra kiterjedő levél- és dokumentumgyűjteménye. Ugyancsak a monografikus szemléletre és igényre utal a névmutató és a képjegyzék, valamint az angol és német rezümé.

A szép, sok értékes reprodukcióval, rajzzal és miniatűrrel illusztrált könyv remélhetőleg sok Zala György-pártoló könyvespolcát díszíti majd, öregbítve a magyar történelmi szobrászat talán legnagyobb alakjának hírnevét.