A környéken régebben inkább a „pinkázás” volt az elterjedt, amikor a borosgazdák november 11-e körül, az újbor megkóstolása után pinkával zárták le a hordót. A műveletet csak néhány gazda végezte együtt, egymás pincéjét meglátogatva, a kisebbfajta bortúra végére már felcsendült a nóta, anekdotákat, vicceket meséltek, jót mulattak. A demizsonban kóstolót vittek haza az újborból, amit liba-, kacsa- vagy csirkesült mellé fogyasztottak.
Mára azonban az újbor felszentelése szervezőtől szervezőig más formát kap, vannak, akik gyalogtúrát szerveznek a szőlőslankákon a borospincéknél való megállással, borkóstolással, megvendégeléssel, de vannak, akik a faluotthon, tájház vagy borászati központ előtt szervezik meg a rendezvényt. Egy fontos momentum azonban ugyanaz: a must megkeresztelése. A keresztelési szöveget egy vaskos könyvből püspöki ruhába öltözött borász olvassa fel. Persze segítői is vannak, a ministránsok, a perselyes és még egy-két segéd. Dobronakon szép szokás, hogy a ceremónián a muravidéki borkirálynő – idén Tamara Casar – is jelen van. A vicces, humoros szövegű „püspöki” beszéd, a bortermelésre, kezelésére, fogyasztására vonatkozó ígéretek, elvárások és kérelmek, no, meg a borfogyasztók fogadalma – és a koccintás az újborral – jó hangulatot teremt. „Püspöki áldásban” részesül mindenki, amit talpraesett bemondásokkal és „alakoskodással” fűszereznek, majd az evés-ivás következik, azért, hogy jövőre is bő termés legyen. A Márton-napi rendezvényeken liba- és kacsasültet, perecet, pirított kenyeret (fokhagymával bedörzsölt, vágott zsírral megkent pirított kenyér) diós kalácsot lehet kóstolni, melyet a friss, zamatos újborral illik leöblíteni.
Az idén még az időjárás is különösen kedvezett a mártonozáshoz, így a rendezvényeknek nagyszámú látogatója volt. Pedig a hagyomány úgy tartja, hogy Márton-napra elromlik az idő, s a hideggel már hó is jöhet. Ezt hajdanán a sült liba csontjának színéből jósolták meg.
A Lendva-hegyen a hagyományos túra részvevői a must felszentelése és a Márton-napi műsor után táncra perdülnek. Jókedv és emelkedett hangulat volt tehát Lendván, Gyertyánosban és Dobronakon is, a vendéglátók az első perctől az utolsóig gondoskodtak a kiváló megvendégelésről, az újbor felkínálásáról. Volt, ahol már huszadik alkalommal tartottak mártonozást, mint Dobronakon, de volt, ahol idén először. A Márton-napi mustszentelési rendezvényen meg szoktak jelenni a különböző borlovagrendek tagjai is, s külön szokták köszönteni a Márton, Martina keresztnevű, illetve éppen születésnapot ünneplő vendégeket, hogy fedjék fel kilétüket s vegyenek részt a játékos újborkeresztelőben.
Összegezve: aki ellátogatott bármelyik Márton-napi rendezvényre a Muravidékre, bizonyára jól érezte magát.
