Mit is nevezünk étrend-kiegészítőnek?

2013 végén 10 000 felett volt a hazánkban bejelentett étrend-kiegészítők száma.

2014. 11. 15. 14:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Uniós szabályozásnak egy rövid ideje életbe lépett eleme szerint a termékek jelölése, megjelenítése és hirdetése nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az étrend-kiegészítő betegségek megelőzésére, kezelésére alkalmas, vagy ilyen tulajdonsága van. Ez a tiltás a tudományosan igazolt élettani hatások érvényesítését szolgálja, és a valótlanul csodás gyógyhatást ígérő reklámok megszüntetéséhez egy fontos lépés volt. Jelenleg azokról a termékösszetevőkről állíthatnak kedvező hatásokat a forgalmazók, amelyek szerepelnek az egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékében. Ezeket a kedvező hatásokat pontosan meghatározták. A jogszabályi háttérről az OÉTI honlapján tájékozódhat az érdeklődő.

 

A hivatalos meghatározások gyakorlati szempontból nehezen átláthatóak. Az évtizedes nemzetközi gyakorlat és a köznyelvben elterjedt szóhasználat alapján szintén étrend-kiegészítőknek tekintik a speciális célú élelmiszereket – nagy izomerő kifejtését elősegítő, elsősorban sportolóknak, nehéz fizikai munkát végzőknek szántakat;  a testtömegcsökkentés céljára szolgáló, csökkentett energiatartalmú étrendben felhasználható élelmiszereket; illetve egyes új élelmiszereket („novel food”: algák, „gyógygombák” stb.) is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.