Tényleg olyan fontos, hogy ősszel vitamint szedjünk?

Sok kereskedő állítja, csak az ő termékétől lehetünk egészségesek, ám ez gyakran inkább marketingfogás.

Szintén gyakorta hangoztatott – ám tudományos eredményekkel nem megfelelően alátámasztott – állítás, hogy ételeink ásványianyag- és vitamintartalma az elmúlt évtizedekben olyan mértékben csökkent, amely mindenki számára indokolttá teszi ezek pótlását. Ne dőljünk be ezeknek! Bár az utóbbi állításnak van némi igazságtartalma, nem veszi figyelembe a friss, illetve fagyasztott zöldségek-gyümölcsök és más élelmiszerek hozzáférhetőségének javulását.

A lakosság különböző csoportjainak tápanyagigénye nagymértékben eltér, ezért étrendkiegészítő- használatuk is más-más megítélés alá esik. A fogyasztók célja az étrend-kiegészítők használatával a tápanyagszükséglet fedezése, az egészségmegőrzés, a testformálás, a potenciafokozás stb. Egészséges táplálkozás mellett a korábbi orvosi és dietetikai álláspont az volt, hogy általában véve nem indokolt az étrend-kiegészítők használata: „a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás biztosítja a szervezet egyensúlyi állapotához, élettani működéséhez szükséges tápanyagokat (fehérje, szénhidrát, zsír, vitamin, ásványi anyag, élelmi rost) és a biológiailag aktív összetevőket is”.

Ez alól speciális állapotok jelenthettek kivételt, így a beteg vagy testtömegcsökkentést igénylő emberek számára fontosnak tartották a vitaminok, ásványi anyagok megfelelő pótlását. Jelenleg ezt a felfogást részben meghaladottnak tekinthetjük. Ahogyan például a hazai D-vitamin-konszenzusban olvashatjuk:

A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D3-vitamin termeléséhez. [ ] Magyarországi étrend mellett a télen szükséges D-vitamin bevitele csak étrendváltoztatással nem lehetséges. [ ] A D-vitamin-hiány megelőzéséhez szükséges D3-vitamin-pótlást szájon át bevehető, pontosan meghatározható mennyiségű D3-vitamint tartalmazó készítményekkel kell megoldani.

Ezek a készítmények gyógyszerként és étrend-kiegészítőként is forgalomba kerülhetnek. Nincs egységes hazai szakmai álláspont az étrend-kiegészítés szükségességét vagy feleslegességét illetően, azt azonban kijelenthetjük, van, amikor kifejezetten hasznos lehet bizonyos készítmények ellenőrzött alkalmazása. Ezek használatánál számos szempontot kell figyelembe venni, például az étrend-kiegészítő–gyógyszer kölcsönhatások lehetőségét és az egyéni egészségi állapotot.

Kizárólag egyénre szabottan merülhet fel a vitamin-, ásványianyag-, fehérje- vagy aminosav-kiegészítés szükségessége. A legtöbb étrend-kiegészítő alkalmazása egészséges ember számára a felhasználási előírások követése mellett önmagában nem jelent nagy kockázatot, de dietetikus vagy orvos személyes felügyelete mellett ez biztonságosabb.

Az étrend-kiegészítők piacán még ma is nagy a káosz, sok a veszélyes készítmény, így csak nagy, botrányoktól mentes cégek megbízható eredetű termékeit javasolt megvásárolni. Kéz alatt beszerzett, pult alól eladott, bizonytalan eredetű termékeknél viszonylag könnyen hamis vagy életveszélyes készítményekhez juthatunk, vagy kisebb bajként veszélytelen és hatástalan készítményeket adnak el nekünk magas áron. Amennyiben étrend-kiegészítőket szeretnénk használni, mindenképpen forduljunk dietetikushoz a – kor, nem, étrend, egészségi állapot, gyógyszerek szerint – személyre szabott alkalmazás érdekében.

Lényeges, hogy a vitaminoknál és ásványi anyagoknál megállapított legfelső biztonságos szintet ne lépjük túl. A legfelső biztonságos szint az a vitamin- és ásványianyag-mennyiség, amely napirendszerességgel fogyasztva nem lehet ártalmas egy egészséges fogyasztóra sem.