Az egészséges táplálkozásba beépíthetők a magyaros ételek, a mértékletes alkoholfogyasztás, hiszen nincs tiltott étel vagy élelmiszer, csak kerülendő mennyiségek. Erre az ünnepre úgy kellene gondolnunk, hogy az elfogyasztott, ínycsiklandó fűszerekkel készített ételek és édességek – melyeket ajánlatos házilag elkészíteni – hatására szervezetünk feltöltődik, jótékonyan befolyásolja majd emésztőrendszerünket. Ennek feltétele az is, hogy ünnepek alkalmával sem felejtjük el a napi többszöri zöldség- és gyümölcsfogyasztást, megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztást, a friss levegőn lehetőleg napi rendszerességgel végzett testmozgást.
Ahány nemzet és vallási hagyomány, annyiféle jellegzetes és érdekes étellel és édességgel találkozhatunk, bár ma már egyre jobban keverednek a régi nemzeti hagyományok és a más nemzetektől átvett szokások. Ilyen népszerű karácsonyi sütemény a buche de Noel, melyet mi egyszerűen karácsonyi fatörzsnek nevezünk. Ugyanilyen híres a nápolyi rococo keksz, egy mandulából készült sütemény, melyet a nevezetes vörösborba, a Lacryma de Gesuba (Jézus könnyei) mártogatnak.
Magyarországon a keresztény étkezési kultúra legtöbb elemét az ünnepekben találjuk meg. Az egyházi év a négy hétig tartó adventtel indul, és december 24-éig tart. Ezt az időszakot a szegényesebb, böjtös ételek jellemzik, amikor egyebek között káposztát, babot, aszalt gyümölcsökből készült levest, mákos tésztát eszünk. Régebben az emberek, főként az idősek, egész nap són, kenyéren és vízen böjtöltek, esetleg még nyers savanyú káposztát fogyasztottak. Este a karácsonyi asztalra is csak növényi eledel került. Az éjféli mise után kicserélték az abroszt, amelyről a böjtös vacsorát ették, és ezután már gazdagabb fogások következtek.
Az ortodox egyházban a böjt november 14-én veszi kezdetét, Szent Fülöp napján. Ha szerdára vagy péntekre esik, akkor húst nem fogyasztanak a hívők, halat viszont igen. November 15-étől december 25-éig – szerda és péntek kivételével – a hal fogyasztása megengedett, a tejterméké és a tojásé azonban nem. A böjt utolsó hetében, december 18-ától már a hal fogyasztásától is tartózkodni kell.
Karácsony böjtje szenteste ér véget. Szenteste az ünnepi étel legtöbb helyen halászlé, halleves, rántott hal, töltött káposzta, esetleg pulykasült. Számos babona kapcsolódik a karácsonyi asztalhoz, melyet piros mintás abrosszal terítenek le, hiszen ez az öröm színe. Szokás szénát helyezni az asztal alá, betlehemi jászolra emlékezve, a gabonával teli kosár a jó termés jelképe, a mák, a bab, a borsó a bőségé.
Nagykarácsony napján az ebéd valamilyen erőteljes, aranyszínű húsleves telis-tele zöldséggel, gombával, hússal és más finomsággal. Régebben a húsétel minden esetben sertés volt, ugyanis a sertés előrefelé túr, ami a néphit szerint fejlődést jelentett, a szárnyas pedig hátrafelé kapar, ami rossz előjelnek számított. Ennek ellenére nagy tradíciója van ma már az angolszászoktól átvett pulykának, melyet rendszerint gesztenyével töltve fogyasztanak, így igazi ínyencségnek számít. Hagyomány még a ropogós libasült is, melyet vöröskáposztával tálalnak. Érdekesség, hogy a karácsonyra szánt szárnyast dióval hizlalták, hogy még finomabb legyen a húsa.
Szilveszter a templomokban az év végi hálaadás napja. A magyar konyha hagyományai szerint szilveszter estéjén nyulat, őzet, halat vagy szárnyast kell enni, mert a nyúl és az őz elszalad, a hal elúszik, a szárnyas elrepül az óesztendő gondjaival. Szokás volt krampampulit készíteni és fogyasztani, mely nem más, mint egy hatalmas tűzálló edénybe rakott gyümölcsegyveleg, melyet megraknak kockacukorral, és meglocsolják rummal, majd meggyújtják, ezután hozzáöntenek fehérbort, forró teát és narancs kicsavart levét.
