A Lélek útján című ünnepi műsor szónoka Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke volt, aki a magyar nép történelmének és kultúrájának sorsszerű összefonódásáról szólva kifejtette: – A magyar kultúra napja himnuszunk születésnapja, mert himnuszunk a magyarság sorsának imába foglalt számvetése. Ahogy Babits Mihály fogalmazott: „nemzeti himnuszunk a szabadság himnusza, amelyet káromlás szolgaszívvel énekelni. A magyarság történetében voltak olyan idők, amikor önálló államiságunk hiányában évszázadokon keresztül csak anyanyelvünk és kultúránk éltette a magyar nemzetet Ezért nekünk, magyaroknak az a kötelességünk, hogy olyan nemzeti államot építsünk, amely keretet, lehetőséget és esélyt ad a magyarság nemzeti teljesítményének növelésére és ezáltal erőforrást biztosít Európa politikai és szellemi önmeghatározásához és önépítkezéséhez” – mondta.
Majd a 2015-ös muravidéki kulturális nívódíjak átadása következett a kultúra terén tevékenykedő egyéneknek és csoportnak. Kulturális nívódíjban részesült Császár Szebasztiján „a szép dolgok észrevételéért, megalkotásáért és előadásáért”. A fiatal képzőművész/tanár a LindArt művésztelep alkotói közül nőtt ki, s mára szép pályát tudhat maga mögött. S bár a grafikát egyre inkább a festészettel cseréli fel, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet dolgozójaként számos könyv- és CD-borítót tervezett, kiállítást nyitott meg. Új, önálló kiállítását az év közepére tervezi.
Másodikként Pál Péter fiatal versmondót, „a nyelv és a lélek nagy hatású egyesítőjét” szólították a nívódíj átvételére. A 17 éves lendvai versmondó az elmúlt években a Kárpát-medence szinte mindegyik megmérettetését végigjárva a legmagasabb elismeréseket gyűjtötte be. A többszöri József Attila-díjas nemrég két újabb „csúcsot” hódított meg, ifjúsági kategóriában Radnóti-díjas lett, és a Magyar Versmondók Egyesületének Kaleidoszkóp-díját is elnyerte. Sabo Aleš, az Egy&Más Vándorszínház tagja „sokrétű színjátszó-tevékenységéért” érdemelte ki a nívódíjat. Olyan színházi ember, aki nemcsak a világot jelentő deszkákon, de a kellékek cipelésében is részt vállal, ha erre van szükség. A Diáxínpad és az Egy&Más Vándorszínház szinte mindegyik produkciójában szerepelt, barátságos, meleg egyéniségével a csoportkohézióban is szerepet vállalt.
Kulturális különdíjban részesült a gyertyánosi Hajnal Művelődési Egyesület népdalköre a közösséget megtartó állhatatos tevékenységéért.
Posztumusz kulturális különdíjban részesült Szalay Annamária a magyar népi kultúra ápolásáért a Muravidéken. Szalay Annamária a 80-as, 90-es évek társadalmi változásait fiatalként élte meg. Ez az az időszak, amikor a muravidéki magyarsággal is kapcsolatot létesített. Hat éven át hetente kétszer jár a hármasmalmi népdalkör próbáira, szíve szeretetét és a népdalok tiszta világát osztva meg a muravidéki magyarokkal. A délszláv háború kapcsán nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy felhívja a magyar kormány és a közvélemény figyelmét a történtekre. Az Orbán-kormány médiatanácsában a határon túli magyarok médiajogait is figyelte, a legkisebbekét, így a második szülőföldjének számító Muravidékét is. A díjat keresztlánya, Szalay Anna vette át.
A díjakat Vida Törnar Judit, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Tanácsának elnöke, Kövér László, a Magyar Országgyűlés házelnöke és Horváth Ferenc, a muravidéki magyar közösség elnöke adta át.
