Toulouse-i robbanás: nem merénylet volt

Szinte százszázalékos bizonyossággal állítják a francia hatóságok: nem szándékos merénylet történt Toulouse-ban.

A toulouse-i AZF vegyi üzemben történt pénteki pusztító erejű robbanást kilencvenkilenc százalékos bizonyossággal a körülmények véletlen egybeeséséből származó láncreakció idézte elő, a merénylet hipotézise kizárható – közölte a vizsgálatban illetékes ügyész, s egyúttal a biztonsági mulasztások lehetőségére is utalt.

Michel Bréard toulouse-i ügyész, aki négy nap után nyilatkozott a sajtó képviselői előtt, a helyszíni vizsgálatok és az időközben meghallgatott tanúk beszámolója alapján arra a következtetésre jutott, hogy elvethető a terrorista akció feltételezése, a további feltárási munkáknak az AZF-hangárban elhelyezett 200-300 tonna ammóniumnitrát tárolási körülményeiből származó, egyelőre tisztázatlan eredetű láncreakció kiváltó okait kell feltárnia. Utalt arra, hogy az 1924-ben létesített üzemben figyelmen kívül hagyták egy olyan fizikai-kémiai reakció veszélyét, amely az elmúlt nyolcvan év során zajlott folyamat kialakulása következtében – az utóbbi napok különleges időjárási körülményei között – felgyorsult, és ez vezetett el a robbanáshoz.

A Libération mai számában idézte Armand Lattes toulouse-i egyetemi vegyészprofesszort, aki szerint ilyen nagyságrendű detonációt csak rendkívüli mértékű felforrósodás okozhat, a hangárban tárolt anyag ugyanis 200 Celsius fokon válik robbanékonnyá. Vizsgálják azokat a mechanikus meghajtású kisgépeket, amelyek a hangárban az anyagmozgatásban vittek szerepet. Az AFF üzem tulajdonosa, a TotalFinaElf azt állítja, hogy e kis szállítóeszközök elektromos meghajtásúak voltak, egyes beszámolók szerint azonban diesel meghajtású Schuller rakodógépeket is alkalmaztak, s ezek kipufogógáza reakcióba léphetett a felhalmozott ammóniumnitráttal.

A nyomozás nem szándékos emberölés irányában folyik. A huszonkilenc halálos áldozattal és kétezernégyszáznegyvennégy sebesüléssel járó üzemi katasztrófa az utóbbi harminc évben Franciaországban történt legsúlyosabb szerencsétlenség. A robbanás centrumából kiinduló elemi erejű detonáció lakó- és középületek, iskolák és egyetemi kollégiumok tucatjait tette használhatatlanná, súlyosan megrongálódott egy háromszázötven fős pszichiátriai intézet is. A kormány és az érintett intézmények harmincmillió frank gyorssegélyt utaltak ki Toulouse megsegítésére.

A hatszázövenezer lakosú nagyváros peremén épült, hivatalos kategorizálás szerint veszélyesnek minősülő vegyigyárak bezárása a katasztrofális események óta ismét napirenden van. A műtrágyaipari alapterméket előállító AFZ üzem tőszomszédságában lévő lőpor- és robbanószergyártó vállalat (SNPE) két üzemét, amelyben az Ariane rakéták hajtóanyagát állítják elő, megkímélte a robbanás. A Seveso veszélyességi skálán szintén kettes fokozatú minősítéssel bíró üzem leállítása megbéníthatná a nélkülözhetetlen rakétaipari létesítményt.

A párizsi Matignonban kedden rendkívüli minisztertanácson elemzik a helyzetet. Alain Richard védelmi miniszter állítólag hajlandó az SNPE-létesítmények elköltöztetését fontolóra venni, Yves Crochet környezetvédelmi miniszter azonban be akarja várni a vizsgálat konkrét eredményeit.