Bush különleges kérései az EU-hoz

Az amerikai elnök csaknem félszáz kérést terjesztett az Európai Unió elé, az EU-nak arra a kérdésére válaszolva, hogyan segítheti az Egyesült Államok terrorizmusellenes harcát. Brüsszeli sajtóértestülések szerint a bizalmasan kezelt iratot a múlt héten juttatta el az Egyesült Államok brüsszeli EU-képviselete Guy Verhofstadtnak, az unió soros elnöki tisztségét betöltő Belgium miniszterelnökének és Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének.

Verhofstadt szeptember végén tett washingtoni látogatásakor kérte George Bushtól, hogy terjesszen elő javaslatokat a terrorizmus elleni harcban való amerikai-európai együttműködésre. Az amerikai kívánságlista igen széles területet ölel fel, a terrorizmus finanszírozása elleni fellépéstől kezdve az igazságügyi szervek közötti együttműködésen keresztül a nukleáris és biológiai fegyverek elterjedésének megakadályozásáig és a határellenőrzésekig.

A javaslatok között vannak olyanok, amelyek megvalósítását az unió saját kezdeményezése alapján már el is kezdte; mások viszont teljesen újszerűek, egyesek pedig problematikusak, sőt valószínűleg elfogadhatatlanok lesznek az EU számára. Az amerikai elnök kérte például, hogy a tizenötök teremtsenek
lehetőséget a gyanúsított vagy vád alá helyezett személyek Egyesült Államoknak történő kiadatására. Javasolta továbbá, hogy az Egyesült Államokra is terjesszék ki a kettős vád alá helyezés követelményének megszüntetését, amelyet a hét végi genti csúcson született megállapodás alapján egymás között már kilátásba helyeztek.

Mindez azonban olyan személyek kiadatásával is járhatna, akikre az amerikai törvények alapján halálos ítéletet is kiszabhatnak – márpedig ez elfogadhatatlan lenne az EU-tagországok számára, amelyek már megszüntették a halálbüntetést. Hasonlóan aggályosnak bizonyulhat az a kérés, hogy az EU vizsgálja felül a személyes adatok védelmének általa alkalmazott rendszerét. Európa ugyanis általában szigorúbb adatvédelmi követelményeket és eljárásokat alkalmaz, mint az Egyesült Államok. Uniós diplomaták zavarónak tartják, hogy az elnök levelében nem sok jele van a viszonosságra való készségnek. Nincs benne utalás például arra, hogy Washington is megosztaná információit az EU-val, vagy hogy szándékában állna csatlakozni a biológiai fegyverek betiltásáról szóló új egyezményhez. Pénzügyi téren az Egyesült Államok többek között azt kéri, hogy az unió ossza meg vele a feltételezett terroristák számláira és tranzakcióira vonatkozó valamennyi információját.

Az igazságügyi együttműködést illetően szeretné elérni, hogy a tagországok és a tagjelöltek nemzeti rendőri szervei és bíróságai közvetlenül is együttműködhessenek az amerikai társszervekkel. A gazdasági kapcsolatokra vonatkozóan annak szavatolását kéri,
hogy a tagjelölt országok, különösen Ciprus és Málta vezessenek be hatékony exportellenőrzési rendszert. Szükségesnek tartja azoknak a fedővállalatoknak a fokozottabb ellenőrzését is, amelyek kényes anyagok exportálásával foglalkoznak.

Diplomáciai síkon Washington támogatást kér a terroristáknak
továbbra is menedéket nyújtó államok pénzügyi, gazdasági és
politikai elszigeteléséhez. Közreműködésre tart igényt abban is,
hogy az ENSZ-ben kerüljék meg a terrorizmus meghatározásáról folyó vitát, mert ezt megosztja a szövetségeseket.