Ciprus miatt megakadhat az EU-bővítés?

Az Európai Unió illetékes biztosa és a belga külügyminiszter igyekezett "helyreigazítani" a belga kormányfő múlt heti bejelentését az EU-bővítés első körében csatlakozó országok névsoráról - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung brüsszeli tudósítója.

Guy Verhofstadt pénteken Gentben úgy fogalmazott, hogy a két hónap múlva esedékes brüsszeli EU-csúcsértekezlet résztvevői „konkrét utalást” fognak tenni arra, mely országok lehetnek benne a 2004-re tervezett első bővítési fordulóban.

A belga miniszterelnök többet ígért, mint a júniusi göteborgi nyilatkozat; abban arról volt szó, hogy az első új EU-tagok polgárai részt vehetnének az Európai Parlament képviselőinek 2004 júniusi megválasztásán. Günter Verheugen bővítési EU-biztos és Louis Michel belga külügyminiszter a fentivel kapcsolatban közölte: decemberben ugyan világosabbá fog válni az első bővítési kör nagysága, ám végleges névsort tartalmazó határozatról nem lehet beszélni.

A német konzervatív lap tudósítója szerint egyre több jel utal arra, hogy a ciprusi kérdés miatt megakadhat az EU-bővítés folyamata: csökkennek ugyanis az esélyei a megosztott szigetre vonatkozó békemegállapodásnak. „A lehetőség ablaka kezd lassan becsukódni” – idézte a frankfurti napilap Verheugen szavait, aki szerint az EU nyitott szemmel sodródik egy nagy probléma felé.

„Vagy Ciprussal együtt kerül sor a bővítésre, vagy egyhamar nem lesz semmilyen bővítés” – szögezte le a német EU-biztos. Az unió elvileg kész egy megosztott Ciprus befogadására is, ám tisztázatlan kérdés, vajon (és ha igen, milyen feltételek mellett) hajlandó-e ebbe belemenni Törökország, amely tagjelölt ugyan, de még nem kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Brüsszellel.

A soros EU-elnök Belgium miniszterelnökének keddi varsói látogatása előtt a német hírügynökség brüsszeli beszámolója „problematikus esetnek” minősítette Lengyelországot, amely eddig csupán tizenhetet zárt le a csatlakozási tárgyalások 31 fejezete közül – pedig az igazán fogós témák (mezőgazdaság, regionális alapok) még terítékre sem kerültek. Varsó köti az ebet a karóhoz mind a munkaerő szabad áramlása, mind a lengyelországi ingatlanszerzés kérdésében.

A jövőre megnyitandó agrárpolitika újabb aknát rejt magában: Varsó ragaszkodik ahhoz, hogy parasztjai a belépés időpontjától kezdve ugyanakkora szubvencióban részesüljenek, mint a tizenötök termelői. Brüsszelben ezt kerek-perec elutasítják, arra hivatkozva, hogy a lengyel gazdaságok nagyobbik része (kicsiny volta miatt) kiesik az EU agrárrendszerének hálóján. „A lengyel mezőgazdaság szerkezeti átalakítása elsősorban a lengyel szociálpolitika feladata, abban nem mi vagyunk illetékesek” – hangoztatják a brüsszeli EU Bizottságban.