EU-csatlakozás – főtárgyalói forduló

Kilenc tagjelölt ország összesen nyolc joganyagfejezetet zárt le ideiglenesen az EU-csatlakozási tárgyalások ma tartott főtárgyalói fordulóján.

A soros belga EU-elnökség alatt ez volt a második ilyen szintű forduló, amelyen – tárgyalásra érett témák hiányában – csak Magyarország, Ciprus és Litvánia nem volt érintett.

A tárgyalások két legfontosabb fejleménye az előzetes várakozásoknak megfelelően az volt, hogy Lengyelországnak a környezetvédelem, Csehországnak pedig a munkaerő szabad áramlása területén sikerült megállapodásra jutnia a tizenötökkel. Uniós részről külön elismeréssel nyugtázták a lengyelek teljesítményét, mivel a környezetvédelem számukra is a legnehezebb tárgyalási fejezetek közé tartozott, amelynek korai lezárására még néhány hónappal ezelőtt sem jósoltak sok esélyt a szakértők.

Csehország alapvetően a „magyar mintának” megfelelő – később Szlovákia és Lettország esetében is alkalmazott – feltételekkel tehette félre a munkaerő szabad áramlásának fejezetét. Az egyetlen fontosabb különbség az, hogy sikerült kivívnia: csatlakozása után védzáradékokat alkalmazhat majd azokkal az újonnan csatlakozó országokkal szemben is, amelyekkel szemben a jelenlegi tagországok addigra már liberalizálták a munkaerő áramlását. Ezt az engedményt azonban az unió kész kiterjeszteni a többi tagjelöltre, azokra is – köztük Magyarországra -, amelyek korábban már lezárták ezt a fejezetet.

Csehországgal további tárgyalásokat nem igénylőnek minősítették még a pénzügyi ellenőrzés fejezetét is. Szlovákia az energiapolitika, Lettország a halászat és a vámunió, Bulgária a távközlés, Málta pedig – a tagjelöltek közül elsőként – a közlekedés fejezetét zárta le.

Két tagjelölttel, Szlovéniával és Észtországgal is tárgyalták a bel- és igazságügyi együttműködés fejezetét, de egyikükkel sem zárták le. Romániával ezúttal az adózás, valamint a szociálpolitika és foglalkoztatás témaköre volt napirenden, ugyancsak fejezetlezárás nélkül.

Összességében, a félretett fejezetek számát tekintve változatlanul Ciprus áll az élen (23 fejezettel), közvetlenül mögötte Magyarországgal (22), Csehországgal (21) és Szlovákiával (20).

Magyarország ezúttal azért nem szerepelt a tárgyaló tagjelöltek között, mert a tizenötök péntekig nem tudták befejezni az ehhez szükséges előkészületeket, így nem volt olyan tárgyalási fejezet, amelyet a megállapodás reményével napirendre lehetett volna tűzni. A magyar tárgyalók azonban ezt csak technikai jelentőségű mozzanatnak tekintik, mivel az unió ezúttal a többi tagjelölttel sem jutott túl azon a szinten, amelyet Magyarország már elért. A most napirendre tűzött témák közül a bel- és igazságügyi fejezetet például már a július végi előző fordulón tárgyalta, másokat, például az adózást le is zárt.

Az uniós tárgyalóküldöttséget vezető Frans van Daele, Belgium állandó EU-képviselője a forduló eredményeit összegezve kiemelte: a tagjelöltek eddigi előrehaladásából kitűnik, hogy nagyon világosan érvényesül a tárgyalások egyik alapelve, a differenciálás. Másrészt az egyre kényesebb témák előtérbe kerülésével párhuzamosan mindinkább érzékelhető, hogy valódi tárgyalások folynak, és hogy ott lehet előrelépést elérni, ahol kialakul az összhang az Európai Bizottság, az elnökség és az érintett tagjelölt ország között – fűzte hozzá.