Harminchét európai ország a terrorizmus ellen

A félévenként szokásos európai értekezletre ezúttal minden eddiginél több országot hívott meg a soros belga elnökség. A brüsszeli Egmont palotában az EU 15 országán kívül ott volt a 13 tagjelölt, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás négy tagja – Norvégia, Izland, Liechtenstein és Svájc – az EU-val társulási és stabilizációs paktumot kötött Horvátország és Macedónia, valamint a téma átfogó jelentőségére való tekintettel Oroszország, Ukrajna és Moldávia képviselője.

Az európai országok kinyilvánították szolidaritásukat a terrorista támadás áldozatává vált Egyesült Államokkal és támogatásukról biztosították a törvényes önvédelem jegyében indított akciókat. Kijelentették, hogy az ENSZ keretében erősítik a nemzetközi koalíciót a terrorizmus ellen. Szorgalmazzák, hogy mielőbb befejeződjenek a tárgyalások a terrorizmus elleni nemzetközi egyezményről, az EU intézkedési tervéhez hasonló nemzeti programokat valósítanak meg, és erősítik együttműködésüket a terrorizmus világméretű leküzdésére. Zárolják a Biztonsági Tanács szankciós bizottsága által megnevezett személyek bankszámláit, végrehajtják a terrorizmus pénzeszközeinek befagyasztásáról szóló ENSZ-konvenciót.

A harminchét európai ország fontolóra veszi, milyen feltételekkel lehetne adatokat cserélni a terrorista hálózatokhoz tartozó személyek és csoportok tevékenységéről, a fegyverek, robbanóanyagok és kettős hasznosítású áruk szállításairól, valamint a terrorizmus új formáiról, a nukleáris, vegyi és biológiai fenyegetésekről. A világ más térségeinek regionális szervezeteit felhívták, hogy kövessék Európa példáját a terrorizmus elleni összefogásban.

---

Az értekezlet után tartott sajtóértekezleten Louis Michel belga külügyminiszter és Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa az előző napi genti EU-csúcsról szólva hangsúlyozták, hogy a decemberi csúcsértekezleten az EU az eddigieknél is erősebb jelzést fog adni a legjobb tagjelölteknek, hogy közel járnak a tárgyalások befejezéséhez.

Novemberben adja ki az Európai Bizottság a szokásos éves jelentést a felvételi folyamat haladásáról, amely pontosan meg fogja jelölni, hol tart egy-egy ország a tárgyalásokban és a felkészülésben. A csúcsértekezleten külön napirendi pont lesz a tagjelöltek értékelése és a csúcs ennek alapján jelezni fogja, hogy több ország esetében 2002 végéig befejezhetők a tárgyalások.

---

Martonyi János külügyminiszter az értekezlet végén magyar tudósítókkal közölte, hogy Magyarország kész csatlakozni az Európai Unió országai által a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás terén tett új, szoros együttműködési intézkedésekhez, már uniós taggá válása előtt is, amire kedvező válaszokat kapott több EU országtól.

Martonyi János kijelentette, hogy magyar részről óvatos derűlátással fogadjuk ezeket a jelzéseket. A fontos az, hogy az EU az év végi csúcsértekezleten előrelépjen a bővítés dolgában. Ha országokat is meg tudnak nevezni, hogy melyek állnak legközelebb a tárgyalások befejezéséhez, az jó, de a lényeg az, hogy a folyamat lendületesen menjen tovább.

A külügyminiszter az európai értekezleten felhívta az EU-országokat, vizsgálják meg, hogy a bel- és igazságügyi együttműködésük keretében most elhatározott lépésekhez, mint például az európai érvényű letartóztatási parancshoz, hogyan csatlakozhatnának már most olyan tagjelöltek, amelyek készek erre. E javaslat több uniós ország részéről pozitív fogadtatásra talált. Magyar megítélés szerint a szeptember 11-i terrorista támadásokkal előállt helyzetnek új vonásai, hogy világméretű koalíció jött létre közös értékek alapján, megváltozott a viszony a nagyhatalmak között, erősödött a transzatlanti kapcsolat, Európa erősödik a bel- és igazságügyi együttműködés és remélhetőleg a bővítés felgyorsításával.

---

Két bombariadó, néhány betört kirakatüveg, 13 letartóztatás és két megrongált rendőrautó – rendvédelmi szempontból ez a pénteki EU-csúcs mérlege, a házigazda Gent városának nem kis megkönnyebbülésére.

A legutóbbi hasonló nagy nemzetközi találkozókat, az EU göteborgi és a G8 genovai csúcsértekezletét kísérő erőszakos megmozdulások után az unió soros belga elnöksége a legrosszabbakra is készült. Ennek ellenére – vagy éppen ezért – Belgiummal mindeddig feltűnően kíméletesek voltak a globalizációellenes mozgalmak kirakatzúzó, utcaköveket hajigáló rohamosztagai.

Gentnek mintegy tizenkétmillió frankba (hetvenkétmillió forint) került a pénteki csúcs, ami a göteborgi és genovai riadókészültségek költségeihez és az ottani randalírozások okozta károkhoz képest nem nagy összeg.