Elutasították Kolcsak rehabilitációját

Az orosz legfelsőbb bíróság katonai kollégiuma elutasította Alekszandr Kolcsak tengernagynak, a polgárháború egyik legjelentősebb fehér hadvezérének rehabilitációját.

A testület ezzel az 1999-ben született első fokú határozatot hagyta jóvá. Nyikolaj Petuhov, a kollégium elnöke hétfőn úgy nyilatkozott, hogy az 1920-ban kivégzett Kolcsak „béke és emberiség-ellenes” bűntetteket követett el, mivel nem állította le azt a terrort, amelyet hadserege – döntően kémelhárítása – folytatott polgári lakosok ellen.

Állítása szerint a korabeli dokumentumok arról tanúskodnak, hogy Kolcsak gárdistái kegyetlenkedésekben vettek részt és számos kommunistát lőttek agyon. A rehabilitációt kezdeményező „hitért és hazáért” elnevezésű antikommunista szervezet azonban nem nyugszik bele az ítéletbe, új beadványukkal már személyesen Vjacseszlav Lebegyevet, az orosz legfelsőbb bíróság elnökét keresik meg. Jogászok emellett vizsgálják annak lehetőségét, hogy az ügybe bevonják a strasbourg-i emberi jogi bíróságot is. A „hitért és hazáért” volt az a szervezet, amely a közelmúltban a II. világháború alatt a németek oldalára átállt Andrej Vlaszov tábornok rehabilitációját próbálta elérni – ugyancsak sikertelenül. Míg ez utóbbi lépésük megütközést keltett, Kolcsak rehabilitálását több hagyományőrző, és társadalmi – köztük kozák – szervezet is felkarolta.

Oroszországban több mint félmillió ítélet esetében mondták ki a semmiséget a politikai terror áldozatainak rehabilitációjáról szóló törvény 10 évvel ezelőtti elfogadás óta. A korábbi ítéletet 90 ezer esetben találta megalapozottnak a bíróság. Az 1873-ban született Kolcsak tengernagy a fehér mozgalom egyik meghatározó alakja volt, 1918-1919 során elfoglalta az egész Urált, Szibériát és az orosz Távol-Keletet, és magát Oroszország ideiglenes vezetőjévé nyilvánította. A vörös hadsereg 1919-ben törte át vonalait, Kolcsakot 1920-ban elfogták és a szibériai Irkutszkban kivégezték. Rehabilitációja szóba került egy – antikommunista szervezetek által rendezett – minapi konferencián is. Az elhangzottak szerint a fehér gárdistákhoz szintén fűződnek kegyetlenkedések, amelyeknek ártatlan emberek is estek áldozatául, ezek azonban elenyésznek a bolsevikok által alkalmazott terrorhoz képest, akik vezetőinek szobrai és utcanév-táblái ma is lépten-nyomon megtalálhatóak Oroszország-szerte.