Nyomorgó gyerekek a keleti tömbben

A volt keleti tömb széthullása után a térség országaiban sok gyerek szegénysorsra jutott, s ma a 17 év alattiak körében minden hatodik gyerek a Világbank által meghatározott, napi 2,15 dolláros szegénységi küszöb alatt él - erre hívta fel a figyelmet Az átalakulás évtizede című jelentésében az UNICEF.

A bécsi lapokban pénteken ismertetett dokumentumot az ENSZ gyermekalapítványának főigazgatója, Carol Bellamy mutatta be Genfben. Ebből kiderül, hogy a szovjet utódállamok, továbbá Közép- és Kelet-Európa 27 országa közül a sor végén Örményország, Moldova, Kirgizisztán és Tádzsikisztán áll: itt a gyerekek többsége a világbanki mérce szerint szegénynek minősül. A szegénység a FÁK-államokban sújtja leginkább a gyerekeket és a fiatalkorúakat, de mintegy 2 millió a szegénysorban élő gyerekek száma Kelet-Közép-Európában, a volt Jugoszláviában és a balti államokban.

Egy magasabb, napi 4.30 dolláros szegénységi határ szerint a térségben élő 108 millió gyerek és fiatalkorú közül 60 millió, vagyis több mint 60 százalék él a szegénységi küöszöb alatt. A dokumentum arra is rámutat, hogy a térségben, ahol mintegy 400 millió ember él, egyre több gyerek kerül állami gondozásba, illetve örökbeadásra. Ennek okát a jelentés a családi kapcsolatok lazulásában, a háztartások csekély jövedelmében, valamint az egészségügyi és oktatási intézmények nem kielégítő hozzáférhetőségében látja. Tíz év alatt az örökbefogadások száma Fehéroroszországban 160 százalékkal emelkedett, de ezzel az állami gondozásban lévő gyerekek száma nem csökkent, sőt 170 százalékkal nőtt. Riasztó arányokat jelez a dokumentum az iskolából való kimaradás és évismétlés terén: a közép-ázsiai országokban például 1989-ben még a gyerekek kétharmada járt középiskolába, ma a fele.

A térségben, ahol az átalakulás sok helyütt nem békésen ment végbe, a gyerekeket az is sújtja, hogy jelenleg 2,2 millió ember él saját hazájában menekültként, távol az eredeti lakhelyétől. Az átalakulás demográfiai változásokkal is járt: az öt éven aluli gyerekek száma 1989-2000 között harmadával: 36 millióról 23 millióra csökkent, mivel csökkent a házasságkötések és születések száma. A kulcsfontosságúnak tekinthető 20 szociális mutató közül 8 a térség országainak többségében javulást mutatott 1999-ben a tíz évvel azelőttihez képest, de a mutatók többségében 27 ország közül 17-ben rosszabbodás mutatkozott 1999-re.

A gyermekhalandóság az állandó erőfeszítéseknek köszönhetően jelentősen csökkent, de nagyok sok gyereket sújt szegénység, betegség és az, hogy a társadalom szélére szorul. Carol Bellamy hangsúlyozta: a vizsgált országokban fejlődik a gazdaság és érvényesülnek az alapvető emberi jogok – ami az átalakulás egyik célja volt -, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a célok között szerepelt az életszínvonal emelése és a humánus, demokratikus társadalmak kialakítása is.

Az UNICEF rendszeres megfigyelést javasolt, s gyermekek szegénysége elleni közös, hosszú távú akcióra szólított fel jelentésében. +++
khj/kkn 14.26 LMT 301101 3568