Temelín: megállapodás született

Az Ausztria és Csehország között a temelíni atomerőműről Brüsszelben csütörtökön este született megállapodást Ausztriában az erőmű leghevesebb ellenzői óvatosan fogadták, a sajtó egyetértett abban, hogy ideje véget vetni a kérdés körüli belpolitikai színjátéknak, s úgy vélte, áttörésként azt kell majd ünnepelni, ha valóban kidolgozzák az EU közös normáit az atomerőművek biztonságára.

Az EU-normákat illetően ugyanis szintén született előrelépés Brüsszelben csütörtökön: Wolfgang Schüssel Guy Verhofstadt belga kormányfővel, az EU soros elnökével tartott találkozóján jelezte, hogy a kérdést fel kívánja vetni a december 14-i laekeni csúcson, s Verhofstadt nem csupán üdvözölte ezt, hanem megígérte, hogy a csúcs előkészítésére az európai fővárosokban teendő körútján felveti a témát. Más kérdés, hogy a tagállamok eddig nemigen hajlottak közös normák kidolgozására, mert régebbi erőműveket üzemeltetnek, s nem tudhatják, hogy ezek mennyire felelnek majd meg az új előírásoknak.

Ausztriában Schüssel kancellár pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) egyedül állt ki a kompromisszum mellett, hiszen nem utolsó sorban az EU bővítésének kérdéséről volt szó, amely mellett az ÖVP elkötelezte magát. Ezért vállalkozott Schüssel arra, hogy koalíciós partnere, a vétót követelő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nélkül ül le tárgyalni, s azt ugyan nem mondta meg, hogy mennyire tájékoztatta a tárgyaló küldöttség az FPÖ-t, de arra nyugodtan hivatkozhat, hogy a vonatkozó parlamenti döntés követeléseinek teljesítését elérte. Az ellenzéki zöldek és szociáldemokraták a részletek ismeretének hiányában péntekig csak azt jelezték, hogy Schüssel csak a második legjobb megoldást érhette el, hiszen az osztrák szempontból legjobb megoldásra – az erőmű bezárására – nem lehet komolyan számítani. Az idő sürgetett: Günter Verheugen, a bővítéssel foglalkozó EU-biztos a csatlakozási tárgyalásokon az energia-fejezeteket idén le akarja zárni, s ha ez nem sikerül, veszélybe kerülhetett volna a bővítés menetrendje.

Jörg Haider, az FPÖ volt elnöke, aki azt követelte, hogy Bécs ne járuljon hozzá az energia-fejezet lezárásához Csehország csatlakozási tárgyalásain, s ennek érdekében népi kezdeményezést indított (amelynek nyomán kellő számú aláírás összegyűjtése esetén népszavazást akart elérni), csütörtökön már megkezdte a rendezett visszavonulás előkészítését, s jelezte, hogy a tárgyalások sikere esetén letesz a vétó követeléséről. A Kurier című bécsi lap a megállapodással kapcsolatban úgy látja: a probléma ott volt, hogy mindkét kormányban akadtak, akik belpolitikai célokra próbálták kiaknázni a vitát. Fel kellett azonban ismerni – amint Schüssel tette -, hogy aki az EU bővítése mellett van, nem támaszthat teljesíthetetlen feltételeket a tagjelöltekkel szemben, s hogy egy kívülállók által biztonságosnak ítélt atomerőmű bezárásának követelése nem tartható fenn sem az érintett országgal, sem az EU-val szemben. Ami az FPÖ-t illeti, vétóra ezek után nem számíthat, s népszavazásra sem, mert ahhoz nem lesz parlamenti többség. A Kurier szerint Haider felismerte, hogy felborulhat a koalíció, ezért nagy viharokat kavar majd az ügyben, de végül enged és a kormányban marad.