Tizen egyszerre csatlakoznak?

Az Európai Unió bővítési folyamatának előrehaladását és a tagjelöltek felkészülését elemző idei jelentéseiben az Európai Bizottság nyugtázta, hogy tíz tagjelölt tekinti célnak a csatlakozási tárgyalások 2002 végére történő befejezését. Magyarországnak legkésőbb EU-csatlakozása idejére hozzá kell igazítania a státustörvényt az uniós joganyaghoz – áll a Magyarországról szóló jelentésben.

Az Európai Unió bővítési folyamatának előrehaladását és a tagjelöltek felkészülését elemző idei jelentéseiben az Európai Bizottság nyugtázta, hogy tíz tagjelölt tekinti célnak a csatlakozási tárgyalások 2002 végére történő befejezését.

Az EU végrehajtó szerve ezzel közvetve megerősítette, hogy változatlanul reális lehetőségként tartja számon az úgynevezett „nagycsoportos bővítést”, vagyis viszonylag nagy számú, akár tíz tagjelölt egyidejű felvételét.

A tizenhárom tagjelölt közül csak Románia és Bulgária nem számol a tárgyalások jövő évi lezárásával, Törökország pedig még nem kezdte meg a tárgyalásokat. A tízes csoport így a többi közép- és kelet-európai tagjelöltet, valamint Ciprust és Máltát foglalja magába.

Az utóbbi években kialakult gyakorlatnak megfelelően a bizottság ezúttal is önálló stratégiai dokumentumban összegezte a bővítési folyamat állását, illetve külön-külön országjelentésekben értékelte a tizenhárom tagjelölt felkészültségét és további feladatait.

A tagjelöltekre általában vonatkozó értékelése szerint valamennyien számottevő előrehaladást értek el az uniós tagság feltételeinek teljesítésében. További erőfeszítéseket elsősorban a közigazgatási és az igazságszolgáltatási rendszerek fejlesztésében tart szükségesnek, s ennek támogatására külön cselekvési programot fog előterjeszteni.

A bizottság megerősítette, hogy a csatlakozási folyamat továbbra is a tavalyi stratégiai dokumentumban vázolt – az Európai Tanács által is jóváhagyott – útitervnek megfelelően fog haladni. Ebben is az a célkitűzés szerepel, hogy a legfelkészültebb tagjelöltekkel 2002 végére le kell zárni a tárgyalásokat.

Megerősítette a stratégiai dokumentum azt is, hogy az EU nem fog újabb feltételeket szabni a bővítéshez. A gyakorlatban ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a továbbiakban a tárgyalások napirendjére kerülő valamennyi fontosabb kérdésben – különösen az olyan jelentős pénzügyi kihatásokkal járó területeken, mint a mezőgazdaság, a regionális politika vagy maga a közös költségvetés – a bizottság a jelenleg érvényben lévő uniós joganyag, illetve költségvetési előirányzatok alapján fog javaslatot tenni a tizenötök közös tárgyalási álláspontjára.

A 2000-2006 közötti időszakra érvényes költségvetési előirányzatokkal kapcsolatban a bizottság úgy véli, hogy az azokban meghatározott kereteknek elégségeseknek kell lenniük akár tíz új tagország 2004-ben történő felvételére. Ennek megfelelően a csatlakozási tárgyalások függetleníthetők a 2006 utáni időszak finanszírozási kereteiről később meghozandó döntésektől.

A jövő év első felében a bizottság – az útitervnek megfelelően – a mezőgazdaság, a regionális politika, valamint a pénzügyi és költségvetési rendelkezések témakörében kíván közös uniós tárgyalási álláspontra vonatkozó javaslatokat előterjeszteni.

A tagjelöltek közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszereinek megerősítésére javasolt cselekvési programra Brüsszel a jövő évre összesen egymilliárd eurót szán. Ebből 750 millió már korábban lekötött összeg, 250 milliót pedig a Phare-programból újonnan bocsátanának rendelkezésre.

Azoknak a tagjelölteknek az esetében, amelyek 2002 végére nem tudják befejezni a csatlakozási tárgyalásokat, a bizottság a jövő évi bővítési stratégiai dokumentumban aktualizált tárgyalási útitervet, illetve – szükség esetén – felülvizsgált előcsatlakozási stratégiát kíván javasolni.ű

A tagjelöltek felkészültségét általánosságban értékelve a stratégiai dokumentum megállapítja, hogy Törökország kivételével valamennyien eleget tesznek az uniós tagság politikai feltételeinek. Az igazságszolgáltatási rendszerek erősítésének szükségessége mellett azonban további erőfeszítéseket tart szükségesnek a korrupció elleni harcban, erélyes intézkedéseket sürget az emberkereskedelem elleni fellépésben, és felhívja a figyelmet a roma kisebbségek helyzetének javítására.

Gazdasági téren Bulgária, Románia és Törökország kivételével valamennyi tagjelöltet működő piacgazdaságnak minősíti, de közülük csak Ciprusról és Máltáról állapítja meg, hogy már most is képesek megbirkózni az uniós verseny és piaci erők nyomásával. A többi tíz tagjelölt – köztük Magyarország – rövid távon válhat képessé erre a bizottság stratégiai dokumentuma szerint.

---

Magyarországnak legkésőbb EU-csatlakozása idejére hozzá kell igazítania a státustörvényt az uniós joganyaghoz, mert a törvény jelenleg nincs összhangban a diszkriminációmentességnek az EU alapszerződésében szereplő elvével – figyelmeztet az Európai Bizottság Magyarországról készített idei országjelentésében.

A dokumentum a közös kül- és biztonságpolitikával összefüggésben tesz említést a törvényről, s úgy értékeli, hogy annak „egyes rendelkezései a jelek szerint nem felelnek meg a kisebbségvédelem területén Európában uralkodó normáknak”. Magyarországnak ezért megállapodásra kellene jutnia szomszédaival annak érdekében, hogy eljárása összhangba kerüljön az Európa Tanács Velencei Bizottságának közelmúltbeli jelentésében foglalt ajánlásokkal – fűzi hozzá a jelentés.

Juhász Endre magyar főtárgyaló az MTI érdeklődésére azt mondta, magyar részről korainak tartanák még annak eldöntését, valóban nincs-e összhangban a törvény a közösségi joganyag vonatkozó rendelkezéseivel. Utalt ugyanakkor arra – a bizottsági jelentésben is említett – mozzanatra, hogy a jogszabály egyik paragrafusa közvetlenül is kilátásba helyezi ennek az összhangnak a csatlakozás idejére történő megteremtését.

Magyarország úgy véli – s ezt a bizottság sem vitatja -, hogy a törvény nem mond ellent az EU-magyar társulási szerződés rendelkezéseinek, márpedig az unióhoz fűződő kapcsolataira nézve alapvetően ez számít a hatályban lévő és irányadó jogforrásnak. Más kérdés, hogy a csatlakozási folyamat alapvetően az uniós joganyag átvételét és alkalmazását jelenti, s Magyarország is elismeri, hogy e tekintetben „lehetnek még konformitáshiányok” – állapította meg a nagykövet.

A törvénnyel kapcsolatban az unióval folytatott egyeztetések során Magyarország mindenesetre a társulási szerződésnek való megfelelést tartotta szem előtt. A helyzet bizonyos tekintetben hasonló a vízumpolitika vagy a versezerint alkalmazkodjon Magyarország az uniós szabályozáshoz. Ezekben az esetekben tehát végső soron időzítési kérdésről van szó – mondta Juhász.