Csúcstalálkozó előtti várakozások az EU-ban

Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Belgium kormányfője, Guy Verhofstadt hétfőn reményét fejezte ki, hogy az EU-tagországok állam- és kormányfőinek e hét végi találkozóján megállapodás jön létre az európai letartóztatási parancs ügyében, illetve működőképesnek nyilvánítják az EU közös védelmi és biztonságpolitikáját.

A belga miniszterelnök a tagországokat érintő – a csúcstalálkozók előtt hagyományos – körútján Svédországban tárgyalt Göran Persson kormányfővel. Legfontosabbnak a Reuters hírügynökség jelentése szerint azt tartotta, hogy a laekeni csúcsértekezleten előrébb lépjenek az EU megreformálásának útján. Ennek érdekében az állam- és kormányfők minden bizonnyal különleges tanácsadó testületet hoznak majd létre, amelynek munkája előkészíti a 2004-ben esedékes kormányközi EU-értekezletet a jövőbeni intézményes változtatásokról.

Az európai letartóztatási parancs megalapításának ügyét Olaszország hátráltatja, amely korlátozni szeretné a vonatkozó bűncselekmények körét. Verhofstadt mellett most Persson is úgy nyilatkozott, hogy meglepné, ha a csúcstalálkozón nem születne egyetértés.

A közös védelmi és biztonságpolitika nyomán létrejöhetne az EU 60 ezer fős saját gyorsreagálású hadereje. A gondot itt az okozza, hogy az uniós tag Görögországnak fenntartásai vannak az erő NATO-kapcsolataival, amelyek egyebek között a régi rivális Törökországot is bizonyos mértékig bevonnák az uniós védelmi ügyekbe.

Verhofstadt elmondta, hogy a brüsszeli csúcsértekezleten állást foglalnak az afganisztáni, közel-keleti, balkáni és közép-afrikai konfliktusok ügyében, illetve a terrorizmus fogalmával kapcsolatban. Foglalkoznak az eurókészpénz heteken belül kezdődő forgalomba hozásának kérdésével is. Utóbbival kapcsolatban Persson elmondta, hogy országában – amely egyelőre a közös pénzen kívüli EU-államok háromtagú csoportjához tartozik – az utóbbi időben nőtt az euró támogatottsága, és 2006-ig népszavazást szerveznek arról, áttérjen-e Svédország is a közös valutára.