Ellentmondó vélemények Laekenben

Miközben globalizáció-ellenes aktivisták tüntetnek Brüsszelben, a laekeni csúcson ma többek között üdvözölték, hogy Lengyelország behozta lemaradását, s többen felvetették: támogatást kell nyújtani Bulgáriának és Romániának ahhoz, hogy minél többet ledolgozhassanak lemaradásukból a csatlakozási tárgyalásokon.

Az EU-tagországok készségüket nyilvánították arra, hogy az afganisztáni rendezésről tartott bonni konferencia határozatainak megfelelően hozzájárulnak a béke és a biztonság helyreállításához az országban. Guy Verhofstadt, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Belgium miniszterelnöke ebben összegezte a laekeni csúcsértekezlet első napján, pénteken kialakult álláspontot.

Az elnökség – hivatalosan szombaton jóváhagyandó – zárókövetkeztetései szerint az Európai Tanács „bátorítja egy ENSZ-mandátum alapján működő többnemzetiségű erő létrehozását”, amelynek feladata Kabul és környéke biztonságának szavatolása, valamint a helyi rendfenntartó erők kiképzése lenne.

A kormányfő szerint a zárókövetkeztetés szövegének vonatkozó része tisztázza azokat a félreértéseket, amelyek a kontingens összetételével és jellegével kapcsolatban a nap folyamán keletkeztek. Előzőleg ugyanis külügyminisztere, Louis Michel azt közölte, hogy valamennyi EU-tagország készségét nyilvánította a kontingensben való részvételre, s ez rendkívüli jelentőségű fejlemény, fordulópont az EU közös védelmi és biztonságpolitikájának fejlődése szempontjából.

Michel bejelentését utóbb több tagország vezető beosztású illetékesei is tompították, mondván, nem volt szó arról, hogy uniós kontingenst hoznának létre. Az első napi tanácskozások végén tartott sajtóértekezleten Michel maga is elismerte, hogy korábbi bejelentése „a vita akkori állapotát tükrözte” – ezt viszont szerinte valóban pontosan.

A nap végén az elnökség képviselői által közölt formula szerint a tagországok „jelenleg tanulmányozzák részvételüket” a többnemzetiségű erőben, amely mindenképpen csak az ENSZ BT határozata alapján jöhet létre, és a világszervezet mandátuma alapján működhet. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke ehhez hozzáfűzte, hogy Afganisztán újjáépítése előzetes becslióval kész hozzájárulni.

Verhofstadt megerősítette: a tagországok annak ellenére is működőképesnek fogják nyilvánítani az unió közös védelmi és biztonságpolitikáját, hogy még nincs végleges megállapodás az EU és a NATO között az atlanti szövetség erőforrásainak igénybe vételéről. Ennek már csak az az egyetlen akadálya maradt, hogy Görögországnak fenntartásai vannak az unió és Törökország között ez ügyben létrejött egyezséggel szemben.

A bővítéssel kapcsolatban az állam- és kormányfők üdvözölték az Európai Bizottság ez évi „kitűnő” jelentéseit. Verhofstadt kiemelte Lengyelország teljesítményét, megállapítva, hogy az ország behozta az év közepén tapasztalt lemaradását, és „ismét sínen van”. Az elnökség szerint ennek a megállapításnak a zárókövetkeztetésekben is szerepelnie kellene. A vitában az Európai Tanács több tagja is hangsúlyozta: támogatást kell nyújtani Bulgáriának és Romániának ahhoz, hogy minél többet ledolgozhassanak lemaradásukból a csatlakozási tárgyalásokon.

A zárókövetkeztetések tervezetének a Közel-Kelettel foglalkozó része leszögezi, hogy Izraelnek partnerre van szüksége a béketárgyalásokhoz, ez a partner pedig Jasszer Arafat, illetve a Palesztin Hatóság. Minden, ami a hatóság meggyengítésére irányul, ellentétes a béke érdekeivel – állapítja meg a dokumentum. Szorgalmazza egyúttal a palesztin területek és főleg az infrastruktúra elleni izraeli katonai akciók, illetve a másik oldalon a terrorista merényletek beszüntetését.

Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tervek szerint a közeljövőben Washingtonba és Moszkvába is ellátogat, hogy megpróbálja még szorosabbá tenni az Egyesült Államok, az EU és Oroszország között a közel-keleti rendezés érdekében folytatott együttműködést.