EU-bővítés: A Big Bang jobb lenne?

Számos előnye van az Európai Unió "nagycsoportos bővítésének" - vélekedik Heather Greaby, a londoni székhelyű Központ az Európai Reformokért elnevezésű intézmény elemzési osztályának igazgatója a belgrádi Politika című napilapban.

Heather Greaby úgy vélekedett, hogy tíz új tagjelölt ország egy időben történő felvétele az EU-ba a „tizenötök” nemzeti parlamentjei számára egyszerűbbé tenné a ratifikációs folyamatot, mert nem egyenként, hanem egy kalap alatt történne a csatlakozási megállapodások jóváhagyása. Másodsorban az EU így magába szippantaná azokat az országokat is, amelyek közben még nem csatlakoztak a NATO-hoz. Lengyelország első körben történő felvétele kivívná Németország feltétel nélküli támogatását a bővítési folyamat iránt. Végül pedig – ecseteli a brit szakértő – megoldódnának az országhatárokkal kapcsolatos gondok, amelyeket a fokozatos bővítés okozott volna: ha mondjuk Magyarország és Csehország alkalmazza a szigorú schengeni rendszert és a velük szomszédos Szlovákia nem.

Greaby figyelmeztet arra, hogy a „big bangnek” árnyoldalai is vannak. Nevezetesen az, hogy Románia és Bulgária felvétele még távolabbi időpontra tolódhat el, de a többi tíz tagjelölt ország felvétele is késhet, ha a jelenlegi tagállamok halasztást kérnek a „nagycsoportos” felvétel intézményes és költségvetési nehézségeire hivatkozva.

A brit szakértő szerint elemzések azt mutatják, hogy azok a dolgok, amelyektől a „tizenötök” leginkább tartottak – a csatlakozás magas költségei, a munkaerő tömeges bevándorlása, az alacsony bérek okozta konkurencia – a valóságban nem okoznak nagy gondot. Greaby szerint a jelenlegi uniós tagországok mintegy tízmilliárd eurót kereshetnek a tagjelöltek felvételével, 300 ezer új munkahelyük lesz a csatlakozás után, felgyorsul a gazdasági növekedés, nő a piac, biztonságosabbá válnak a befektetések és egészében stabilabbá válik az unió. A bővítéssel járó költségek évről évre nőnek ugyan, s 2006-ra az új tagállamok lakosságára vetítve elérik a fejenkénti 225 eurót, de ugyanabban az évben például Görögország és Portugália lakosonként 400 eurót fog kapni a közös brüsszeli kincstárból. A csatlakozni szándékozó országok tekintetében ez az összeg továbbra is mintegy 30 euró, de legjobb esetben is 75 euró marad.

Ami a munkaerő szabad áramlását illeti, Greaby egy vizsgálatra hivatkozva azt mondja, hogy az Európai Unió jelenlegi tagországaiba – amelyek összlakossága 370 millió fő – rögtön a csatlakozást után közel 335 ezer ember érkezne, és ez a szám az elkövetkező harminc évben a jelenlegi EU-lakosság legfeljebb egy százalékánál tetőzne.

Végezetül Heather Greaby azt a következtetést vonja le, hogy az EU kibővítéséből nemcsak a tagjelölteknek, hanem a tizenötöknek is többszörös haszna származik.