Európai szintű alkotmányozás

Az EU soros elnöki tisztségét ellátó Belgium miniszterelnöke szerint európai szintű alkotmányozási folyamat kezdődött a hét végi laekeni csúcson az unió jövőjéről elfogadott nyilatkozattal. A tizenötök egyetlen fontos kérdést sem kerültek meg a dokumentumban - állapította meg Guy verhofstadt, aki hétfőn az Európai Parlamentben számolt be a csúcs eredményeiről.

A tagországok viszonylag könnyen egyetértésre jutottak a nyilatkozatról, amelyet vezérfonalnak szánnak az EU következő nagyobb horderejű reformjainak előkészítéséhez.

A dokumentum szerint a reformoknak az unión belüli hatáskörök pontosabb meghatározását és elosztását, a jogi szabályozási keretek leegyszerűsítését, az EU demokratikusabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá tételét kell eredményezniük.

Néhány éve még elképzelhetetlen lett volna az Európai Bizottság elnökének közvetlen megválasztásáról, az unió alkotmányának kidolgozásáról vagy a minősített többséggel hozott döntések körének kiterjesztéséről beszélni – jelentette ki Verhofstadt, a nyilatkozatban érintett egyes fontosabb kérdésekre utalva.

A belga kormányfő szerint az EU és a tagországok illetékességi köreinek pontosabb elhatárolása – a reformok egyik fő területe – azt eredményezi majd, hogy egy sor kérdésben, például a bevándorlási ügyekben és a külpolitikában erősödni fog az integráció. Egyszersmind a jogi eszköztár átrendezésével, a keretjellegű jogszabályok előtérbe kerülésével kevesebb lesz az unióban a bürokrácia – ígérte.

Üdvözölte a laekeni nyilatkozat elfogadását és a reformok előkészítésére hivatott tanácskozó gyűlés, a konvent összehívását az Európai Bizottság is, amely régóta hangoztatott álláspontjának visszaigazolását látja e lépésekben.

Romano Prodi bizottsági elnök szóvivője szerint a testület hivatalba lépésekor még az volt az általánosan elfogadott nézet, hogy amíg a tizenötök nem rendezik az amszterdami szerződés által megoldatlanul hagyott problémákat, senkinek nem lesz kedve az unió jövőjével foglalkozni. Amikor pedig nem sokkal ezután a bizottság megtette az első lépéseket a majdani reformok előkészítése felé, naivitással vádolták, és kezdeményezéseit elnéző szkepticizmus fogadta; az idő azonban a bizottságot igazolta – állapította meg Jonathan Faull.

A laekeni csúcsot a nyilatkozat elfogadása és a konvent összehívása teszi majd emlékezetessé, nem az a kicsinyes – és eredménytelenül végződött – alkudozás, amely különböző uniós intézmények és hivatalok székhelyeinek elosztásáról folyt a tagországok között – fűzte hozzá Faull. Szerinte ez utóbbi is csak azt mutatja, milyen problémákat okozhat, ha egyhangúlag kell döntéseket hozni. A bizottság mindig is annak a híve volt, hogy a lehető legtöbb területre terjesszék ki a minősített szavazattöbbséggel történő döntéshozatalt – emlékeztetett.