Megkezdődött a Benelux-visegrádi csúcs

Claude Juncker luxemburgi és Orbán Viktor magyar kormányfő négyszemközti megbeszélésével kezdődött szerdán Luxembourgban a Benelux-országok és a visegrádi csoport első csúcsértekezlete.

A találkozón, amelyen a kormányfők mellett a külügyminiszterek – egyes országok esetében a külügyi államtitkárok – is részt vesznek, elsősorban a két országcsoport együttműködéséről, az unió közös kül- és biztonságpolitikájáról és intézményeinek jövőjéről, valamint a nemzeti parlamenteknek az integrációban játszott szerepéről lesz szó. Juncker és Orbán az EU, illetve a visegrádi négyek soros elnökeként tartott előzetes találkozót, amelyen a plenáris ülés napirendjét beszélték meg, majd a bővítésről és világgazdasági kérdésekről folytattak rövid eszmecserét.

A találkozó után Orbán az unió nagycsoportos bővítésének lehetőségével kapcsolatban megállapította, hogy a tizenötöknek egyelőre van egy hivatalosan elfogadott álláspontja ebben a kérdésben. Eszerint az egyes tagjelöltek felkészültségétől és előrehaladásától függ, mikor válhatnak az unió tagjává. Más kérdés, hogy léteznek ennek ellentmondani látszó álláspontok is, ami Magyarország számára kedvezőtlen – fűzte hozzá.

Az egyik ilyen „más álláspont” Franciaországé, amelynek külügyminisztere nemrég felvetette: az EU-nak el kellene gondolkodnia azon, nem járna-e destabilizáló hatással, ha a bővítés első köréből csak a jelenleg legkevésbé felkészült két tagjelöltet (Bulgáriát és Romániát) hagynák ki.

A magyar miniszterelnök szerint a mostanihoz hasonló fórumok többek között arra jók, hogy a tagjelöltek megpróbálják meggyőzni a tagországokat: tartsák magukat a bővítés ügyében elfoglalt hivatalos álláspontjukhoz. A Benelux-országok és a visegrádi csoport együttműködésének szorosabbá tétele már a 90-es évek elején felmerült, de akkor ez a folyamat nem tudott kibontakozni, s néhány találkozó után abba is maradt. Az EU soros elnökségét ellátó Belgium miniszterelnöke, Guy Verhofstadt idén márciusban tett budapesti látogatásakor javasolta a folyamat újjáélesztését, s kezdeményezése kedvező fogadtatásra talált a visegrádiak részéről.

A mostani találkozóra egy héttel a belga elnökség fél évét záró laekeni EU-csúcs előtt kerül sor, amelynek egyik központi témája az uniós intézmények következő nagyobb szabású reformjainak előkészítése lesz. Az erről kiadandó laekeni nyilatkozat kezdettől fogva a belga elnökség szívügye volt, s ezzel összefüggésben fontos lehet tisztázni, mennyire esnek egybe a Benelux-országoknak és a visegrádiaknak az EU jövőjéről alkotott elképzelései.