Berlusconi a Brüsszeli EU-megbeszélésen

Vita várható az EU intézményi reformjait előkészítő testületről a tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán. A megbeszélésen résztvesz Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök is.

Olaszország az EU soros spanyol elnökségének valamennyi célkitűzésével egyetért, és igyekszik építő módon hozzájárulni azok megvalósításához – jelentette ki az olasz miniszterelnök. Silvio Berlusconi, aki a közelmúltban az olasz diplomácia irányítását is átvette, a tizenötök hétfőn Brüsszelben kezdődött külügyminiszteri tanácsülésén szólalt fel, gondosan kerülve minden utalást az unió konventje körüli nézeteltérésekre.

Az EU intézményi reformjait előkészítő testület összetételének és finanszírozásának ügye is szerepel a tanácskozás napirendjén, a Közel-Kelet és a Nyugat-Balkán problémái, valamint a Zimbabwe elleni szankciók lehetőségének fontolóra vétele mellett.

A konvent összetételének kérdése azért került előtérbe, mert Berlusconi a testület alelnökévé választott Giuliano Amato mellett helyettesét, Gianfranco Finit, a Nemzeti Szövetség vezetőjét is delegálni kívánja. A decemberi laekeni EU-csúcson megerősített megállapodás értelmében minden tagország kormánya csak egy-egy képviselőt küldhet ugyan a konventbe (a nemzeti parlamentek pedig további kettőt), az olasz miniszterelnök azonban azzal érvel, hogy alelnöki minőségében Amato nem a kormányt képviselné. A tagországok egy része – élükön Nagy-Britanniával – eleinte ellenezte az olasz kérést, de a legutóbbi fejlemények fényében valószínűnek tűnik, hogy Berlusconi keresztülviszi akaratát. Diplomáciai források szerint a németek, a hollandok és a svédek is hajlanak arra, hogy félretegyék fenntartásaikat, mert belátták, nehéz volna bármelyik tagországtól is elvitatni képviselője kijelölésének a jogát. Louis Michel belga külügyminiszter a tanácskozásra érkezve úgy nyilatkozott, hogy sok mindenben nem tud ugyan egyetérteni a radikális jobboldalt képviselő Finivel, de úgy véli, az olasz politikus tartani fogja magát a demokratikus játékszabályokhoz. Fini legalább „nem Bossi vagy Haider”, és egyébként is „az a fontos, hogy az olasz nép, amely mindig is nagyon Európa-párti volt, ne érezze magát elszigetelve” – mondta.

Nyitott kérdés, hogy ha a tagországok elfogadják Berlusconi igényét, hogyan alakul Belgium képviselete. Mivel a konvent másik alelnöke Jean-Luc Dehaene volt belga kormányfő, Fini kinevezésének jóváhagyása esetén elvileg Belgiumot is automatikusan megilletné ugyanez a jog. Guy Verhofstadt kormányfő azonban még nem nyilatkozott szándékairól.

A miniszterek a spanyol elnökség programjáról folytatott nyilvános (élő tv adásban közvetített) vitával kezdték tanácskozásukat, és Madrid valamennyi fontosabb célkitűzését támogatásukról biztosították. Megerősítették, hogy tiszteletben kívánják tartani a csatlakozási tárgyalásoknak a legutóbbi csúcsértekezleteken megerősített menetrendjét, amely szerint a legfelkészültebb tagjelöltek már tagországként vehetnének részt a 2004-ben esedékes következő európai parlamenti választásokon.

Spanyolország hat területre kíván kiemelt figyelmet fordítani elnöksége alatt: a terrorizmus elleni harcra, az eurókészpénz bevezetésére, a belső piac liberalizálásának folytatására, a bővítésre, az EU nemzetközi jelenlétének erősítésére, valamint az unió jövőjéről folytatott vitára.