EU-haderő = nemzeti hiúság?

Guy Verhofstadt belga miniszterelnök elismerte, hogy a terrorizmus elleni világméretű küzdelemben Európa még vonakodik erejéhez mérten részt vállalni a terhekből. Amerikai újságírók csoportjának tartott brüsszeli előadásában elismerte, hogy "Európa, hogy ne mondjuk, az Európai Unió katonailag még mindig törpe".

A belga kormányfő szerint nem is az a baj, hogy az európai országok nem költenek eleget a fegyveres erőkre, hanem az, hogy amíg nincs közös európai haderő, „addig ez a pénz nagyrészt a nemzeti hiúság legyezgetésére szolgál”. Ugyanakkor védelmébe is vette az európaiak szerepét. Kifejtette, hogy olyan feladatmegosztás működik az Atlanti-óceán két partja között, amelynek keretében az amerikaiak megnyerik a háborút, aztán az európaiakat kérik a béke fenntartására. Ez történt a Balkánon, és ez történik most Afganisztánban is. Úgy vélekedett, hogy ez így is marad, amíg Európa nem lesz képes hasonló fegyverkezési erőfeszítésekre.

Verhofstadt hasonlóan egyensúlyozott az amerikai elnök által „a gonosz tengelyének” nevezett három ázsiai ország – Irak, Irán és Észak-Korea – ügyében kibontakozott amerikai-európai nézeteltérésben is. Kijelentette, hogy „azoknak a rendszereknek, mint Afganisztán, vagy azoknak, amelyek a politika eszközeként így vagy úgy terrorizmushoz folyamodnak, egyértelműen azt üzenjük: a Nyugat kész háborút indítani ellenük”. Másrészt viszont elhatárolódott a George Bush amerikai elnök által emlegetett „gonosz tengelye” megfogalmazástól, mert az azt a benyomást kelti, mintha létezne e három országból álló összeforrott terrorista tömb.

>Verhofstadt több európai államférfihoz hasonlóan óvott a leegyszerűsítő felfogásoktól, de elismerte, hogy Irak „szörnyű rendszer, amely egyre veszélyesebbé válik”. Irán szerinte politikailag mélységesen megosztott nemzet, Észak-Korea pedig növekvő veszélyt jelent a világra.