Putyin az orosz bűnözésről

Vlagyimir Putyin orosz elnök hatékony lépéseket sürget az oroszországi bűnözés visszaszorítása céljából, de ellenzi a büntetési tételek szigorítását, illetve a halálbüntetés visszaállítását.

Az államfő hétfőn, az orosz legfőbb ügyészség kollégiumának ülésén fejtette ki véleményét ezekről a kérdésekről. A Vlagyimir Usztyinov legfőbb ügyész által hétfőn nyilvánosságra hozott adatok szerint tavaly 2,9 millió bűncselekményt követtek el Oroszországban, ami 0,5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Oroszország jelenleg a Dél-Afrikai Köztársaság mögött a második helyen áll a 100 ezer lakosra jutó emberölések számát tekintve, míg az ugyancsak az erőszakos bűncselekmények magas számáról ismert Egyesült Államok csak a hatodik ezen a listán.

Putyin is elsősorban a kiemelkedően súlyos bűncselekmények nagy számát nevezte aggasztónak: megfogalmazása szerint a gyilkosság, az emberrablás, a fegyveres rablótámadás a mindennapok részévé vált Oroszországban. Értelmetlennek tartaná viszont, ha erre a jelenségre a büntetési tételek szigorításával, illetőleg a halálbüntetés visszaállításával reagálna az orosz állam. Álláspontja szerint ugyanis a legnagyobb problémát az okozza, hogy a bűnözők jelentős része elkerüli a felelősségre vonást. Putyin felhívta a figyelmet, hogy tavaly 7 ezer gyilkosság elkövetőjét nem találták meg, és 30 ezer ember tűnt el nyomtalanul Oroszországban, ami mintegy tízszerese a szövetségi erők hivatalos csecsenföldi veszteségeinek.

Az államfő különösen a kis és középvállalkozók fokozott védelmére szólította fel az illetékeseket, akiknek amellett, hogy a bűnözők gyakori céltáblái, szenvedniük kell egyes hatósági személyek visszaéléseitől is. Az elnök felszólította az ügyészséget a körültekintőbb munkára is, mivel tavaly 1300 emberről derült ki, hogy törvénytelenül került őrizetbe.

A halálbüntetés körüli vita azután éleződött ki ismét Oroszországban, hogy Jurij Csajka igazságügyi miniszter a közelmúltban jelezte: az állami duma elé kívánja terjeszteni a legsúlyosabb büntetés hivatalos megszüntetését, ami az 1990-es évek közepén, az európa tanácsi tagsággal összefüggésben elrendelt moratóriumot váltaná fel. Csajka mereven ellenzi, hogy erről a kérdésről népszavazás döntsön Oroszországban. A miniszter emellett a társadalom kívánságával szemben nem súlyosbítaná, hanem enyhítené a Btk. büntetési tételeit, ettől várva az orosz büntető intézetek mára elviselhetetlenné vált túlzsúfoltságának enyhülését. Több politikai erő – köztük a Népképviselő, a duma egyik Kreml-párti frakciója is – a halálbüntetések végrehajtásának moratóriumát akarja eltörölni.

A hétfői kollégiumi ülésen Usztyinov utasította a katonai főügyészt, hogy rendeljen el átfogó ellenőrzést az orosz fegyveres erőknél az elharapódzó hanyagsággal, szabálytalanságokkal, hűtlen kezelésekkel összefüggésben. A legfőbb ügyész érvelése szerint ezek a jelenségek tetten érhetők voltak a Kurszk atom-tengeralattjáró 2000 augusztusi tragédiájánál is.