Román problémák a NATO-csatlakozás előtt

Elképzelhető, hogy idén ősszel egyszerre hét országot kér fel a csatlakozásra a NATO – derült ki Bruce Jackson amerikai szenátor bukaresti látogatásán. A szenátor szerint addig még több komoly problémára kell megnyugtató választ adnia Bukarestnek.

A NATO-tagállamok körében egyetértés kezd kialakulni arról, hogy az észak-atlanti szövetség őszi csúcsértekezletén hét tagjelöltet kérjenek fel csatlakozásra, de egyelőre senki nem tud biztos garanciát adni, hogy valóban mind a hét jelölt meghívást kap – jelentette ki Bruce Jackson szenátor, az amerikai törvényhozás NATO-bizottságának elnöke.

Az amerikai politikus hétfőn érkezett a Bukarestbe, ahol a román vezetőkkel találkozik és a helyszínen szerez tapasztalatokat arról, hogy milyen mértékben készült fel Románia a NATO-csatlakozásra.

Jackson szenátor a Ziua című lapnak adott terjedelmes interjújában hangsúlyozta, hogy ma már a hét új országra kiterjedő bővítés elképzelése került előtérbe. Ezzel számol az Egyesült Államok, ezt támogatja Franciaország, a NATO három legfiatalabb tagja, Törökország. Hasonló támogatás várható Németország részéről.

A hét ország, Szlovénia, Szlovákia, a három balti állam, Bulgária és Románia egyidejű meghívására azonban jelenleg senki nem adhat teljes garanciát. Bruce Jackson példaként említette Szlovákiát: mint mondta, az Egyesült Államok feltehetően nemet fog Pozsony meghívására, ha Szlovákiában Vladimír Meciar visszatér a hatalomba.

Az amerikai politikus szerint Románia felvételi esélyei valósak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozóig hátralévő időben több komoly problémára kell megnyugtató választ adnia Bukarestnek.

Első helyen a korrupció, azon belül is a kormányzati korrupció gondját említette. „Romániában ötven éve gond a korrupció, de biztosnak kell lennünk abban, hogy legalább kormányzati szinten felszámolják ezt a jelenséget, megszüntetik azt a mechanizmust, amelyben egy kormányzati posztot magánüzletekre lehet használni” – mondta.

Az amerikai szenátor szerint sok még a teendő Romániában a történelem és a jelképek vonatkozásában is. Nyilvánvaló példaként említette a háborús bűnösként elítélt Antonescu marsall köztéri szobrainak ügyét. Szólt a történelemszemléletről, annak antiszemita felhangjairól. Ezen a téren van mit változtatni a román állami oktatásban is. Ugyanilyen fontos kérdés a tulajdonviszonyok rendezése – folytatta Jackson szenátor, aki szerint jó lenne, ha mindezekre a kérdésekre még a NATO-csúcs előtt választ tudna adni Románia.

Az amerikai politikus úgy vélte, hogy Románia katonai felkészülését, a hadsereg reformját, a békemissziókban való román katonai szerepvállalást sikertörténetnek lehet minősíteni. Nem lehet azonban sikertörténetet emlegetni a szociális élet és a civil társadalom területén. Mint mondta, rendkívül fontos kérdés, hogy milyen erős a sajtó, milyen erőt képvisel a civil szféra, az ellenzék, az igazságszolgáltatás.

Jackson szenátor szerint ha ezekre a kérdésekre választ tud adni Románia és nem követ el valamiféle égbekiáltó politikai ostobaságot, akkor nem látja, mi akadályozhatná meg, hogy ősszel Prágában felkérjék a csatlakozásra.

Egyéb vonatkozásokban Jackson rámutatott, hogy a tavaly szeptemberi terrortámadások óta felértékelődött a Fekete-tengeri térség stratégiai jelentősége. Ugyanakkor a három tagjelölt balti ország szoros együttműködésének példáját kiemelve az amerikai szakértő szoros együttműködésre ösztönözte Romániát, Bulgáriát, Görögországot és Törökországot.