Bush is támogatja a NATO bővítését

A NATO-tagságra pályázó országok bukaresti csúcstalálkozójából és Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes ottani megnyilvánulásából a sajtó egyöntetűen azt a következtetést vonta le, hogy George Bush amerikai elnök még a vártnál is nagyobb bővítést szorgalmaz az őszi prágai csúcsértekezleten.

A NATO bátor keleti terjeszkedését és mélyreható átszervezését sürgette vezércikkében az amerikai The Wall Street Journal európai kiadása. A szemleírók úgy vélik, hogy jóllehet Románia és Bulgária még nemigen felel meg a szokásos NATO-követelményeknek, mert nagy a korrupció és gyengén működik a piacgazdaság, ám az afganisztáni terrorizmus elleni hadművelet támogatásával valószínűleg megváltották belépőjegyüket a szövetségbe.

Főleg most, amikor a szövetség igyekszik megvetni a lábát a közép-ázsiai és a kaukázusi volt szovjetköztársaságokban is, amelyek közül Grúzia már fennhangon hirdeti, hogy előbb-utóbb szeretne belépni is a NATO-ba.

„Ha a NATO időszerű akar maradni a mai problémákban is, még komolyabban kell vennie a Fekete-tenger medencéjét és a Balkánt – írta vezércikkében a WSJE. – Ez azt jelenti, hogy esetleg fel kell vennie Romániát és Bulgáriát, amennyiben megfelelnek a követelményeknek, és ami éppolyan fontos, egyre szorosabb biztonsági kötelékeket kell képítenie Ukrajnával, a Nyugat-Balkánnal és a kaukázusi térséggel.”

A lap arra inti viszont a nyugatot, hogy a kibővített NATO nem válhat újabb tárgyalóteremmé, mert abból van éppen elég, hanem meg kell őriznie katonai ütőképességét és összeforrottságát. Épp ezért a konzervatív amerikai lap óvatosságot ajánl a szövetségnek az orosz kapcsolat fejlesztésében. Moszkva nem képzelheti, hogy amiért lenyeli a bővítést, zöld utat kap a korábbi gyarmatai fölötti gyámkodáshoz. A szövetség alapos felfrissítésre is szorul, véli a WSJE, mert Lord Robertson főtitkár eddig hiába győzködte a tagokat, hogy költsenek többet fegyverzetük korszerűsítésére.