Le Pen programja nem illik az EU-ba?

Jean-Marie Le Pen gazdasági programja a jelek szerint nem minden tekintetben illeszkedik az Európai Unióban érvényesülő elvekhez és szabályokhoz - állapította meg hétfőn az Európai Bizottság elnökének szóvivője.

Jonathan Faull kérdésre válaszolva utalt arra, hogy a francia elnökválasztás első fordulójában a második helyen végzett jelölt gyakran emlegeti például a nemzeti preferenciák alkalmazásának a szükségességét. Egyebekben azonban emlékeztetett arra, hogy a bizottság – mint általában – ezúttal sem kívánja részletekbe menően kommentálni a választási eredményeket, annál is kevésbé, mert egyelőre csak az első forduló zajlott le.

Franciaország nagyon fontos, történelmi jelentőségű szerepet játszik az Európai Unióban, és tartja magát bizonyos alapértékekhez, amelyeken maga az unió is nyugszik. A bizottság azt reméli, hogy ez a továbbiakban is így lesz – mondta a szóvivő.

Azzal kapcsolatban, hogy vajon Le Pen képviselheti-e ezeket az értékeket, Faull kijelentette, hogy a politikus egyelőre csak elnökjelölt. Jacques Chirac, a hivatalban lévő államfő vasárnap esti nyilatkozatából pedig azt következik, hogy Franciaország változatlanul a szóban forgó értékek talaján áll. Pat Cox, az Európai Parlament elnöke az eredményekre reagálva annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az elnökválasztások második fordulójában „valamennyi francia demokrata felsorakozik a demokratikus értékek mellett, és fellép a türelmetlenség és az idegengyűlölet ellen”.

Brüsszelben közzétett nyilatkozatában a liberális politikus emlékeztetett arra, hogy nemzeti választások eredményeit rendszerint az Európai Parlament elnöke sem kommentálja. Ezúttal azonban olyan „szokatlan és váratlan” eredmények születtek, amelyek szerinte indokolttá teszik, hogy eltérjen ettől a gyakorlattól.

Cox figyelmeztetett arra, hogy a vasárnap este kialakult helyzetből még nem lehet végleges következtetéseket levonni; ehhez meg kell várni a második fordulót, majd az utána következő törvényhozási választásokat. Szerinte a mostani szokatlan eredmények ellenére sem kétséges, hogy Franciaország a parlamenti választások után is megőrzi a tolerancia európai politikájának főáramában elfoglalt helyét.

Egy olyan választási eredmény azonban, amely úgy alakult ki, hogy a választópolgárok 30 százaléka távol maradt a szavazástól, csaknem ugyanekkora hányada pedig szélsőjobb- vagy szélsőbaloldali jelöltekre adta le a voksát, fontos tanulságokat tartogat nemcsak Franciaország, hanem valamennyi európai politikus számára – állapította meg Cox.