Az urnáktól távolmaradók 35,1 százalékos aránya példa nélküli a francia választások történetében.
A korábbi aggodalmakra rácáfolva a voksoláson induló 33 szervezet 8446 jelöltje között kevéssé szóródtak a szavazatok, a választók többsége a két nagy hagyományos rivális politikai formáció színeiben versengő pályázókat tüntette ki szavazatával. Az első fordulóban kialakult erőviszonyok alapján a jobboldal jelentős arányú győzelemre számíthat a jövő vasárnap sorra kerülő döntőben.
A jobb-bal felosztásban a klasszikus konzervatív tábor a voksok 43,54 százalékát szerezte meg, a parlamenti baloldalra a választók 37,23 százaléka szavazott. A szélsőjobboldal 12,55 százalékot, a kommunisták 4,95 százalékot, a zöldek 4,47 százalékot, a szélsőbaloldali trockista pártok 2,76-ot értek el.
A mérsékelt jobboldal legerősebb formációjának a Jacques Chirac elnök RPR pártjának kezdeményezésére a DL és az UDF részvételével tető alá hozott UMP (Unió az elnöki többségért) pártszövetség bizonyult, amely a szavazatok 33,31 százalékával az első forduló abszolút győztesének szerepébe került. Az UDF (Unió a Francia Demokráciáért) önállóan indult része 4,83 százalékot szerzett, a DL (Liberális Demokrácia) töredéke 0,42 százalékig jutott.
A baloldalon tisztes eredménnyel őrizte meg első helyét a PRG-vel (Radikális baloldal) szövetségben pástra lépett Szocialista Párt (PS) 25,46 százalékos arányával a francia pártpaletta második legerősebb tényezője. A Francia kommunista Pártot (PCF) 80 éves történetének mélypontján 4,95 százaléknyi szavazatra értékelték a választók. A zöldek 4,47 százalékkal az öt év előtti szintjükön stagnálnak.
A Republikánus Pólusnak (PR), amely korábban Állampolgári Mozgalom néven erősítette a baloldal táborát, a két politikai térfél közti ingadozását a választók 1,18 százalékkal honorálták. A szélsőjobboldali-populista Nemzeti Front (FN) mélyen a pártelnök Jean-Marie Le Pen várakozásai alatt szerepelt, 11,23 százalékos szavazataránnyal mindössze 37 egyéni választókerületben tudta beverekedni magát a második fordulóba. A republikánus tábor megosztására alkalmas háromszögű – bal/jobb/FN – felállás csak 10 választókerületben állt elő.
Az ötéves ciklusban működő nemzetgyűlés 577 mandátumából 56 talált gazdára az első fordulóban. 54-et a mérsékelt konzervatív pártok, kettőt pedig a szocialisták (PS) jelöltjei szereztek meg. Az elnyert képviselő helyek túlnyomó többségét a chiracista UMP aratta le: 48 mandátum jutott a hárompárti szövetség politikusainak, 6-ot az önállóan is induló UDF nyert el, és egy-egy mandátum került a DL illetve az MPF (Mozgalom Franciaországért) párt képviselőjéhez.
A 1997-es legutóbbi törvényhozási erőpróba első fordulójában mindössze 12 mandátum sorsa dőlt el. Az alacsony részvétel és az átlag 15-szörös túljelentkezés tükrében ez azt igazolja, hogy a szavazók ezúttal tömegesen voksoltak egy irányban.
A francia választások hivatalos eredménye
A francia belügyminisztérium hétfőn közzétett összesítő eredménye szerint a 2002-es törvényhozási választások vasárnap megtartott első fordulóján a névjegyzékbe vett 40 millió 287 ezer szavazásra jogosult állampolgár 64,9 százaléka vett részt.
2002. 06. 10. 16:30
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!