Jobboldali győzelem várható

A közvélemény-kutató intézetek egyöntetű jóslata szerint a vasárnap kezdődő törvényhozási választásokon meggyőző többséget szereznek a Jacques Chirac köztársasági elnök mögött álló hagyományos jobbközép erők, de figyelmeztetnek arra, hogy a voksolások kimenetelét több kiszámíthatatlan tényező módosíthatja.

A június 9-i első választási fordulón 41 millió szavazópolgár jogosult arról dönteni, hogy az 1958-tól datálódó V. Köztársaság 12. törvényhozásának 577 képviselői helyére pályázó közel 8500 jelölt közül kiket juttat be a június 16-i második fordulóba. A rajthoz állók átlagosan 15-szörös túlkínálata nem könnyíti meg a szavazópolgárok dolgát.

A Le Figaro szombati száma szerint az UMP (Unió az elnöki többségért) pártszövetségbe tömörült hagyományos konzervatív erők vezérkarát és a parlamenti baloldali pártok főhadiszállásait egyaránt aggasztja az a lehetőség, hogy a 33 különféle pártformáció jelöltjei között a szavazópolgárok „eltévednek”. A jobb és baloldal vezető politikusai is arra hívják fel választóikat, hogy már az első fordulóban „hasznos szavazattal” voksoljanak, a komoly pártok képviselőjelöltjeit küldjék tovább a második fordulóba.

Súlyos bizonytalanság övezi a választási részvételt is, amely jelentősen torzíthatja az erőviszonyokat. Kedvezőtlennek tűnik, hogy a szélsőjobboldali elnökjelölt, Jean-Marie Le Pen és a köztársasági értékeket megtestesítő Jacques Chirac között május 5-én lezajlott referendumértékű erőpróba után öt héttel ismét a szavazóurnákhoz hívják a választókat. Több évtizedes tapasztalat szerint a franciák a törvényhozási választásoknak kisebb jelentőséget tulajdonítanak.

Az 1997-es parlamenti küzdelemből a szavazók 32 százaléka vonta ki magát, míg az 1995-ös elnökválasztáson 78,4 százalékuk nyilvánított véleményt. Az első forduló részvételi szintje döntően befolyásolhatja a második körbe kerülő jelöltek számát. Minél magasabb a távolmaradók száma, annál nagyobb szavazatarány kell ahhoz, hogy a jelölt átlépje a névjegyzékbe vett választók 12,5 százalékához szabott küszöböt. Az alacsony érdeklődés és a szavazatszóródás Le Pen Nemzeti Frontjának (FN) esélyeit növelné.

A Le Monde szombati elemezése megállapítja: ha a vasárnapi fordulón az FN-nek sikerül az április 21-i eredményét hoznia, azaz megszerzi a szavazatok 16,86 százalékát, és a távolmaradók, illetve érvénytelen voksok aránya is hasonló lesz (31,77 százalék), a szélsőjobboldal képviselői a második fordulóban 237 egyéni választókerületben kerülhetnek szembe két- vagy háromszereplős csatában a mérsékelt jobboldal vagy baloldal politikusaival. Ezekben a felállásokban a két nagy meghatározó politikai tábor egymás jelöltjei javára történő visszalépése, az elnökválasztáson alkalmazott „republikánus összefogás” akadályozhatja meg az FN bejutását a nemzetgyűlésbe.

A mostani választások legfőbb tétje a politikai „társbérlet” (cohabitation) sorsa. A felmérések szerint a franciák több mint 50 százaléka az UMP-t képviselő Raffarin-kormány álláspontjával azonosulva szeretne búcsút venni az átfogó intézményi reformok gátjának minősített hatalommegosztási technikától. Miután Lionel Jospin szocialista elnökjelölt az április 21-i első választási fordulón – többi között a szélsőbaloldali trockista kis pártok több mint 10 százalékos szavazatelszívó hatása miatt – kiesett a további küzdelemből, a baloldal most ismét a társbérlet demokratikus ellenőrző funkciójának fontosságát hangsúlyozza. A közvélemény-kutatások nem látszanak visszaigazolni új keletű érvelésének meggyőző erejét.