„Prágai és brüsszeli cinizmus”

Ahogy közeledik az EU-belépés időpontja, megkeményedik a cseh álláspont mindazokban a kérdésekben, amelyek a háború utáni rend kialakításával kapcsolatosak. És mennél merevebben képviseli álláspontját a cseh kormány, annál nagyobb megértésre talál Brüsszelben - írja a FAZ prágai tudósítója a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos cseh és uniós álláspontról.

Prágai és brüsszeli cinizmus című vezércikkével a Frankfurter Allgemeine Zeitung kedden éles kirohanást intézett a Benes-dekrétumok kapcsán Csehország és az Európai Unió ellen. Karl-Peter Schwarz, a német konzervatív újság prágai tudósítója a szemére vetette a prágai kormánynak, hogy búcsút mondott az 1997-ben aláírt német-cseh megbékélési nyilatkozat szellemének és betűjének. Ebben ráadásul partnerre talál az Európai Bizottságban.

„Mennél inkább közeledik az EU-belépés időpontja, annál jobban megkeményedik a cseh álláspont mindazokban a kérdésekben, amelyek az úgynevezett háború utáni (európai) rend kialakításával kapcsolatosak. És mennél merevebben képviseli álláspontját a cseh kormány, annál nagyobb megértésre talál Brüsszelben. Verheugen EU-biztos a magáévá tette Prága csaknem minden érvét, köztük olyanokat is, amelyek ellentétesek a német-cseh nyilatkozat kitételeivel” – írta Schwarz.

A Benes-dekrétumok közül, amelyeket az „emberi jogok törvényesített megsértésének” minősít, külön kiemelte az 1946. május 18-án kelt 115. számú törvényt. Ez büntetlenséget szavatolt a német megszállók és cinkosaik ellen 1938. szeptember 30. (a müncheni egyezmény aláírásának napja) és 1945. október 28. között történt bűncselekmények elkövetőinek, ha tettük Csehszlovákia szabadságának visszanyerését vagy a megszállók cselekedeteinek jogos megtorlását szolgálta. „Ezek a tettek akkor sem jogellenesek, ha egyébként a hatályos előírások értelmében büntetendőek lettek volna” – idézte a cikkíró a cseh törvényt.

Mint írta, ez egyértelmű menlevél volt a kitelepítettek sérelmére elkövetett gyilkosságok tettesei számára. „A nevezett törvény de facto kizárta az állam feladatai közül a németek és magyarok életének és testi épségének a védelmét, szabad kezet adva a gyilkosoknak, megkímélve őket nemcsak az elítéléstől, de még a büntetőeljárás megkezdésétől is.”

A nevezett német-cseh nyilatkozatban Prága még sajnálkozását fejezte ki a 115. számú törvény által szentesített „túlkapások” és az elkövetők megbüntetésének elmaradása miatt. Öt évvel később viszont az EU keleti bővítéséért felelős biztos, Günter Verheugen kijelenti – Prága legnagyobb örömére -, hogy a fenti törvényben „egyértelműen nem azon bűncselekmények büntetlenségéről van szó, amelyeket a kitelepítéssel összefüggésben németek terhére követtek el”.

A német EU-biztos nézete szerint a törvény az (antifasiszta) ellenállók jogi védelmét szolgálta, továbbá jogbiztonságot szavatolt „mindazoknak, akik a háború után átmeneti jelleggel rendészeti funkciót töltöttek be”. „Ezekből a szavakból ugyanaz a cinizmus árad, mint a németek és magyarok elleni csehszlovák terrornak olyan politikává történő átmagyarázásából, amelynek állítólagos célja a béke szavatolása és a demokrácia helyreállítása volt” – írta a FAZ vezércikkének szerzője.