Brüsszeli tervek

Figyelemre méltó cikket közölt az osztrák Die Presse 2002. szeptember 20-i száma „EU-Bizottság: Négy tagjelölt nettó befizető lesz” címmel. Egy, az előző héten a tagjelölteknek megküldött brüsszeli bizottsági álláspontot tartalmazó tervezet szerint, négy tagjelölt ország, Ciprus, Csehország, Málta és Szlovénia 2004-től az Európai Unió közös kasszájába többet fog befizetni, mind amennyi támogatásra abból számíthat.

A brüsszeli tervezet számításai az Európai Unió Agenda 2000 nevet viselő középtávú finanszírozási tervén alapulnak, mely szerint a 2004-2006 közötti három esztendőben nettó 8,8 milliárd euró támogatásban részesülnek a leendő tagállamok. (Csak október 9-én hozzák nyilvánosságra a bizottság ország jelentéseit, s ennek alapján tesz majd javaslatot Brüsszel, hogy melyik országokat vegyék fel a szervezetbe.

A fenti tanulmány és egyéb elemzések is arra utalnak, hogy brüsszeli EU bizottság munkahipotézise a nagy robbanás teóriából indul ki, azaz 2004-től – valószínűleg júliustól – az Unió tíz új taggal Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Magyarországgal, Máltával, Lengyelországgal, Szlovákiával, Szovéniával bővül.) Ennek megfelelően a tíz ország számára 2004-ben összességében 6,1 milliárd euró kifizetését tervezik, míg 2005-ben 8 milliárd eurónyi és 2006-ban 10,1 milliárd euró támogatással számolnak. Ezzel párhuzamosan a jelenlegi tagjelöltektől 2004-ben 5 milliárd euró, 2005-ben 5,1 milliárd euró, 2006-ban 5,3 milliárd euró befizetését várja el Brüsszel.

Az említett tervezet számításai alapján Ciprus 67 millió euróval, Csehország 185 millió euróval, Málta 25 millió euróval és Szlovénia 129 millió euróval fizet majd többet a belépés pillanatától a közös brüsszeli kasszába, mint amennyivel abból részesedik. Brüsszel Magyarország esetében is a pénzügyi helyzet radikális romlásával számol, hiszen amíg Budapest 2003-ban még 204 millió eurónyi előkészületi támogatást kap, addig 2004-re a tagság első esztendejére az ország nettó támogatása a nyolcadára, 25 millió euróra zsugorodna. Némi romlást lesz kénytelen Szlovákia is elkönyvelni: Pozsony támogatottsága a 2003-as 104 millió euróról 2004-re 103 millió euróra csökkenne.

A taggá válás egyértelmű haszonélvezőinek a balti államok tekinthetők, miután támogatottságuk 2003-ról 2004-re megduplázódik. Észtország esetében Brüsszel 58 millió euróról 100 millió euróra növeli a kifizetéseket, Lettországnál 85 millióról 149 millió euróra; Litvánia 110 millió helyett 248 millió euróban részesül. Lengyelország pénzügyi helyzete alig változna a 2003-as 846 millió eurónyi plusz támogatás 2004-re 870 millió euróra növekszik.

A tervek szerint a bővítés első esztendejében – mely előre láthatóan csak fél év lesz – a tíz új tag felvétele mindössze 1,09 milliárd eurójába kerül a tizenötöknek. A nettó befizetők pozíciója csak 2006-ban változna, amikor a megemelt agrártámogatások miatt Csehország már több támogatásban részesülne Brüsszeltől, mint amennyit oda befizet.

Az alábbi elemzés nyilvánosságra kerülésekor, mind az európai bizottság elnöke, Romano Prodi, mind a keleti bővítés biztosa Günther Verheugen sietett hangsúlyozni, hogy politikailag és pszichológiailag elfogadhatatlan lenne, ha az új tagokból azonnal nettó befizetők válnának. Ezért Verheugen ígéretet tett arra, hogy tanulmányozni fogják, miként lehetne kompenzációkkal elkerülni ezt a nem kívánt hatást.

Az alapproblémán, miszerint 1999-ben az Agenda 2000 elfogadásakor túl kevés pénzt tettek félre a bővítés finanszírozására, ezek a nyilatkozatok aligha változtatnak. (Érdekességként megjegyzendő, hogy az Agenda 2000-t a német kormány készítette elő, melynek külügyi államtitkárát, Günther Verheugennek hívták.) Az Unión belül egyetlen ország részéről sem látható olyan szándék, miszerint vállalná a bővítéshez szükséges források kipótlását.