Az erre vonatkozó hírt a Le Soir című napilap csütörtöki számában közölte. A balközép kormányhoz közel álló újság szerint maga a tény évek óta ismert volt a téma szakértői és a pacifista szervezetek előtt, de most először fordult elő, hogy a kormány egyik – a lap által meg nem nevezett – tagja a titokvédelmi törvényt megsértve, nyiltan elismerte.
Az atomfegyverek tárolásának helye NATO katonai titoknak számít, és a tárolásukra kötött államközi szerződésben a befogadó állam kifejezetten kötelezettséget vállal titkosítására -a titok kiszivárogtatása elvben büntetőjogi felelősséget von maga után.
A lap André Flahaut védelmi minisztertől kérte a hír megerősítését, de a miniszter sem cáfolni sem megerősíteni nem volt hajlandó az értesülést. Emlékeztetett viszont arra, hogy az egyik parlamenti képviselő által nemrég feltett ugyanilyen interpellációra válaszolva Guy Verhofstadt miniszterelnök azt ajánlotta a frakciók elnökeinek, hogy ha tudni akarják, forduljanak a NATO-hoz.
Több atomfegyverellenes mozgalom viszont nem érte be ezzel a kitérő válasszal. Az anyaföldért, a Betiltás 2000 és az Orvosok és Növendékek Egyesülete az Atomháború Ellen bírósági keresetet indított a kormányfő, továbbá Louis Michel külügy- és André Flahaut védelmi miniszter ellen. Keresetükben arra hivatkoznak, hogy a belga kormány megsérti a nemzetközi atomorompó-szerződés 2. cikkét, amely tiltja az atomfegyverrel nem rendelkező államoknak, hogy az atomhatalmak fegyvereit területükre befogadják. A pacifista szervezetek ezenfelül tüntetésre készülnek szeptember 18-án és október 5-én az atombombák tárolóhelyei, a Limburg megyében levő Kleine Brogel támaszpont előtt.
A Le Soir szerint már csak azért sem jelentéktelen dolgoról van szó, mert a múlt szeptember 11-i példátlan terrorista támadások után Belgiumban letartóztatott Nizar Trabelszi tunéziai származású feltételezett terrorista a kihallgatások során azt vallotta, hogy merényletet terveztek e támaszpont ellen is, bár állítását semmivel sem tudta alátámasztani.
A lap értesülései szerint Kleine Brogel támaszpont biztonságosan védett 11 földalatti betonsilójában tucatnyi atombombát tárolnak. Feltehetően B 61 típusú könnyű atomfegyverekről ezek, amelyeknek a hatóereje 0,7 és 170 kilogramm TNT közé esik, vagyis mintegy tízszer akkora hatóerejűek, mint a Hirosimára ledobott atombomba volt. Ezek úgynevezett gravitációs bombák, de kis súlyuknál fogva nemcsak a nagy bombázók, hanem a belga légierő fegyvertárában is meglevő F-16-os vadászgépek is le tudják dobni.
Kleine Brogelben éppen tíz éve készítették el a földalatti betonsilókat az atombombák tárolására. Ekkor a B 61 típusú bombákat már jó 25 éve rendszerbe állították az amerikaiak. Ezekből a kisméretű atomfegyverekből azóta több változat készült, és feltehető, hogy Belgiumban a 10-es, vagy a legújabb 11-es változatból van egy tucatnyi. Ez a 11-es változat a lap szakértői szerint taktikai és stratégiai fegyver egyszerre, és késleltetővel van felszerelve, amely nem engedi a talajhoz csapódása után rögtön robbanni. Ennek következtében ez a bomba alkalmas több tíz méterrel a föld felszín alá rejtett célpontok megsemmisítésére is. Mivel pedig folynak a kísérletek a B 61-es bomba távirányítására a globális helymeghatározó rendszer (GPS) révén, a kisméretű atomfegyver is a pontos célravezérelhető fegyverek közé kerülhet.
Elfekvő atomarzenál Belgiumban?
Belgium egyik katonai támaszpontján földalatti bunkerekben állítólag tucatnyi atombombát tárolnak.
2002. 09. 12. 9:54
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!