Szaddám Huszein engedett

Irak a fokozódó nyomás alatt meghajolva úgy döntött, hogy feltétel nélkül visszafogadja az Egyesült Nemzetek Szervezetének fegyverzetellenőreit. A bagdadi döntést magyar idő szerint kedd hajnalban Kofi Annan ENSZ-főtitkár jelentette be. A Fehér Ház kételyeinek adott hangot.

Megerősíthetem, hogy levelet kaptam az iraki hatóságoktól, amelyben értesítettek döntésükről, amely szerint feltétel nélkül megengedik az ellenőrök visszatérését – jelentette be Kofi Annan, miután találkozott Nadzsi Szabri külügyminiszterrel, aki átadta neki kormánya levelét. A találkozón részt vett Amr Musza, az Arab Liga főtitkára is, akinek a közreműködéséért az ENSZ főtitkára köszönetet mondott. Az iraki külügyminiszter a találkozót követően a sajtó képviselőinek csak annyit mondott, hogy a levél jó hírt tartalmaz, megerősítve azokat a várakozásokat, hogy a bagdadi rezsim engedményekre készül.

Kofi Annan a levelet továbbította az ENSZ Biztonsági Tanácsa soros elnöki tisztségét betöltő Bulgária ENSZ-képviselőjének. A levélnek az ENSZ székhelyén közzétett szövege szerint Irak attól a kívánságtól vezérelve hozta meg döntését, hogy befejezzék a Biztonsági Tanács vonatkozó határozatainak teljesítését, és minden kételyt eloszlassanak azzal kapcsolatban, hogy Iraknak még tömegpusztító fegyverei lehetnek. Irak szerint a döntés az első lépés az átfogó megoldás felé, amelynek magában kell foglalnia az 1990-ben Kuvait elfoglalása után elrendelt szankciók feloldását. (A szankciókat egy későbbi határozat értelmében addig nem lehet feloldani, amíg a világszervezet ellenőrei nem igazolják, hogy Irak valamennyi tömegpusztító fegyverét felszámolta.)

Dan Bartlett nem sokkal az ENSZ-főtitkár bejelentése után kételyeinek adott hangot, szavai szerint több mint egy évtized tapasztalata azt mutatja, hogy nem sokat érnek Szaddám Huszein szavai vagy tettei. A cél Irak leszerelése – hangsúlyozta. A kommunikációs igazgató leszögezte: „világossá tettük, hogy mi nem tárgyalunk Szaddám Huszeinnel. Az ENSZ Biztonsági Tanácsával együttműködünk, hogy megtaláljuk a leghatékonyabb módot célunk elérésére.”

Scott McLellan szóvivő pedig leszögezte: az iraki döntés ellenére változatlanul szükséges, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy új, hatékony határozatban foglalkozzon a Szaddám Huszein jelentette fenyegetéssel. McLellan szerint Irak döntése taktikai jellegű, s azt a célt szolgálja, hogy elkerülje az ENSZ BT határozott fellépését.

Az iraki hajlékonyságnak azóta mutatkoztak a jelei, hogy Szaúd-Arábia bejelentette: az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása esetén támogatja a katonai erő alkalmazását Irak ellen. A rijádi álláspont hét végi módosulása lendületet adott az ENSZ-ben az amerikai diplomáciai erőfeszítéseknek, amelyek az elnök csütörtöki felszólalásával indultak meg. Kofi Annan hétfőn azt mondta, hogy Bush elnök beszéde felvillanyozta a nemzetközi közösséget.

Az ENSZ ellenőrei 1998-ban hagyták el Irakot, miután munkájuk végképpen lehetetlenné vált. Röviddel azelőtt távoztak, hogy amerikai és brit gépek légi csapásokat mértek Irakra, így büntetve az országot azért, hogy megtagadta az együttműködést az ellenőrökkel.

Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter egy nyilatkozatában elmondta, hogy az Irak déli és északi része fölötti légtértilalmat ellenőrző amerikai és brit gépek újabban határozottabban lépnek fel, mint korábban, és módszeresen gyengítik az iraki légvédelmet. Irak az utóbbi napokban a lakott helyek közelébe telepített számos rakétaüteget és más haditechnikát.

Oroszország megelégedéssel fogadta Iraknak azt a döntését, hogy az ENSZ fegyverzetellenőrei felújíthatják tevékenységüket az országban. Az orosz külügyminisztérium kedd reggeli sajtóközleményében a bagdadi döntést üdvözölve emlékeztetett arra, hogy Moszkva „következetesen törekedett az ENSZ és Irak együttműködésének kialakítására szigorú összhangban a Biztonsági Tanács határozataival”.

Orosz megítélés szerint az iraki fegyverzetellenőrzés mielőbbi felújítása utat nyithat a országot sújtó nemzetközi szankciók feloldásához. Moszkva különösen fontos elemként emelte ki, hogy most reális esély nyílott az iraki kérdés politikai eszközökkel való megoldásának kialakítására, s „Oroszország határozott törekvése, hogy ez az esély ne vesszen el” – olvasható az orosz külügyi állásfoglalásban.

Oroszország nem hajlandó megszavazni az ENSZ Biztonsági Tanácsában egy olyan határozatot, amely automatikusan lehetővé tenné erő alkalmazását Irakkal szemben – jelentette ki Igor Ivanov orosz külügyminiszter.

Ivanov az ENSZ-ben orosz újságíróknak nyilatkozva méltatta Bagdadnak azt a döntését, amely szerint Irak minden előfeltétel nélkül lehetővé teszi a nemzetközi fegyverzetellenőrök visszatérését. Ezzel – Ivanov szerint – „elkerülhetővé vált a katonai forgatókönyv jelentette fenyegetés és a rendezés visszatérhet a politikai mederbe”.

Az orosz diplomácia vezetője leszögezte azt is: nincs szükség újabb BT-határozatra ahhoz, hogy a nemzetközi ellenőrök visszatérhessenek Irakba és felújíthassák tevékenységüket. Megerősítette ugyanakkor, hogy Oroszország – amely a BT állandó tagja, s így vétójoggal rendelkezik a testületben – továbbra is tevékenyen részt vesz az iraki probléma megoldására irányuló nemzetközi erőfeszítésekben, a politikai rendezés keretében.

Ivanov megítélése szerint az iraki üzenet nyomán „most a legfontosabb feladat, hogy már közeli napokban rendezzék a fegyverzetellenőrök visszatérésének kérdését. Ehhez nincs szükség semmiféle újabb határozatra. A nemzetközi közösség nyugtalansága eloszlatása érdekében az ellenőrök jelentésére van szükség, s ezért kulcsfontosságú visszatérésük”.