A legjobban előkészített bővítés?

"Ez lesz az Európai Unió történetének legjobban előkészített bővítése" - mondta a tíz közép- és kelet-európai ország végéhez közeledő csatlakozási tárgyalásairól Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa. Verheugen a belga Le Soirban kedden megjelent interjújában hozzáfűzte: "A politikai, a pénzügyi és a gazdasági kockázatokat nem lehet kizárni, de ezek még nagyobbak lennének a bővítés nélkül."

A kétkedő hangokra válaszul kifejezte azt a meggyőződését, hogy az unió 25 taggal is működőképes lesz. Nem kétséges, hogy az eddiginél messzebb menő reformokra van szükség az uniós intézmények működésében, de ezekre a bővítés nélkül is szükség lenne, az új tagok felvétele csak sürgetőbbé teszi azokat. A biztos szerint például el kell gondolkodni azon, hogy a közös költségvetés felét továbbra is a mezőgazdaságra fordítsák-e, ahelyett, hogy a műszaki fejlesztést, az innovációt támogatnák jobban.

Verheugen újból leszögezte, hogy a bővítéssel olyan helyzet áll elő, amellyel az EU mostani és új tagjai is nyernek, mert a régiek előtt új piacok nyílnak meg, az újak pedig átveszik a közösségi terhek egy részét. Verheugen tagadta, hogy a tíz ország felvétele a világ keletkezésének ősrobbanásához hasonló megrázkódtatást jelentene a 15 mai tagország számára. Rámutatott, hogy az EU 370 milliós népessége a tíz új tag révén 75 millió fővel gyarapszik és „természetes fejleményként” alakult ki, hogy az elsőként tárgyalásokra meghívott hat országhoz a később meghívottak közül is fel tudott zárkózni még négy – ez az eredmény tehát nem politikai számítgatásból született.

A bővítési biztos úgy vélekedett, hogy a tíz leendő tagország csak évtizedek alatt fogja utolérni anyagi színvonalában, életmódjában az EU régi tagjait. Ehhez kapnak segítséget az unió strukturális alapjaiból, de a gazdagabb tagoknak meg kell érteniük, hogy ez nekik is érdekük, fektessenek be minél többet az új országokba. Ezzel együtt nem lehet tovább halogatni a felvilágosító kampányt, a politikai vitát sem a tizenötöknél a bővítés tétjeiről és előnyeiről, mert a közvélemény igen tájékozatlan.

Verheugen megemlítette még, hogy tíz nap múlva a brüsszeli csúcson dönteni kell az új tagok mezőgazdasági termelőinek fizetendő közvetlen támogatásokról, és el kell kerülni, hogy az új tagok közül néhányan mindjárt az elején nettó befizetők legyenek a közös költségvetésbe, az erről való egyeztetéseknek azonban még mindig nincs sok jele Brüsszelben.

A biztos csak feltételesen említette 2007-et Bulgária és Románia felvételére, míg utána egyelőre csak kérdőjelek sorakoznak. El kell majd gondolkozni azon – mondta – jöhet-e Törökország, a balkáni országok, majd a kaukázusiak, Oroszország vagy az észak-afrikaiak.

A bővítés első közvetlen buktatójáról, a szombati írországi népszavazásról, amelyen az írek újból szavaznak a nizzai szerződés elfogadásáról, Verheugen megismételte, hogy az EU-nak nincs készenléti terve a nem győzelme esetére. Ha az Ír Köztársaság nem tudja ratifikálni a bővítéshez nélkülözhetetlennek tartott nizzai szerződést, akkor igen súlyos válsághelyzet áll elő. A most folyó konventben tárgyalt átfogó intézményi reformok Verheugen becslése szerint legkorábban 2006 táján léphetnek életbe, s addig szerinte aligha lehet távol tartani a tagjelölteket.