Magyarország megfelel a kritériumoknak

Magyarország továbbra is megfelel az EU-csatlakozás politikai kritériumainak - állapítja meg az Európai Bizottság idei országjelentése, amely főként a korrupcióval, a romák társadalmi integrációjával, valamint a közigazgatási képességek egyes területeivel kapcsolatban fogalmaz meg aggodalmakat vagy fenntartásokat.

Az EU végrehajtó szerve hivatalosan szerdai ülésén hagyja jóvá a bővítési folyamat előrehaladását átfogóan értékelő stratégiai dokumentumot, valamint az egyes tagjelöltek felkészülését külön-külön is elemző jelentéseket. A biztosok kollégiuma elvileg még ekkor is bármely ponton módosíthat a szövegeken.

Kiszivárogtatások szerint a Magyarországgal foglalkozó jelentés nyugtázni fogja, hogy a bérszerkezet átfogó felülvizsgálatának eredményeként tovább csökkent az állami és a versenyszférában elérhető keresetek közötti különbség. Megjegyzi viszont, hogy a helyi önkormányzatok finanszírozási rendszerének a reformja még várat magára.

Az igazságszolgáltatási képességek fejlődése szempontjából a bizottság fontos lépésként értékeli az ítélőtáblák létrehozásáról, valamint a bíróságok pénzügyi függetlenségének erősítéséről hozott döntéseket.

A dokumentum elismeri majd, hogy számos jogi és gyakorlati intézkedés történt a korrupció elleni harc érdekében, a jelenség létezését azonban változatlanul aggasztónak ítéli, és az új döntések mielőbbi végrehajtását sürgeti a helyzet javítása érdekében.

A romák társadalmi integrációjára irányuló politikában említést érdemlőnek tartja az 1997-ben megkezdett középtávú program folytatását, valamint az intézményrendszer további erősítését. Úgy véli azonban, hogy a romapolitika még mindig nem épült be szervesen az átfogóbb társadalomfejlesztési stratégiákba, hanem azoktól elkülönülten, párhuzamos programként létezik. Tényként állapítja meg, hogy a romák továbbra is hátrányos megkülönöztetések áldozatai.

Gazdasági tekintetben a bizottság működő piacgazdaságnak tekinti Magyarországot, amely értékelése szerint – ha tovább halad a jelenlegi reformok útján – képes lesz megbirkózni az uniós verseny és piaci erők nyomásával.

A jelentés elismerően értékeli, hogy Magyarország az utóbbi egy évben is nagy előrelépéseket tett az uniós joganyag átvételében számos területen, köztük a társadalompolitikában, a bel- és igazságügyekben, a távközlésben, a kulturális és audiovizuális szférában, valamint az energiaiparban. Kifogásolja ugyanakkor, hogy csak korlátozott eredmények születtek a mezőgazdasági és a regionális politika intézményi-közigazgatási hátterének a kiépítésében.

A magyar jogrendszer jelentős részben már az adózás területén is összhangban áll a közösségi joggal – állapítja meg a dokumentum. Megjegyzi azonban, hogy egyes területeken, köztük az áfa és a fogyasztási adók szabályozásában még nem fejeződött be a közösségi jog átvétele.

A mezőgazdasággal kapcsolatban a bizottság szóvá teszi, hogy késésben van a kifizető ügynökség és az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer létrehozása – ez utóbbi tekintetben még komoly erőfeszítéseket tart szükségesnek. Késedelmek tapasztalhatók az uniós jog állategészségüggyel kapcsolatos bizonyos részeinek az átvételében is – állapítja meg.