Svájci lap a magyar gazdaságról

A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap "Bástya a populizmus ellen" címmel, "Az MNB költségvetési fegyelemre int" alcímmel közölt cikket a magyar gazdaságról T.K. jelzéssel.

A cikk szerint az új magyar kormány a hétvégi önkormányzati választások előtt szinte hihetetlen mértékben szórta a pénzt, ám Járai Zsigmond, az MNB elnöke reméli, hogy most elmúlik a politikai populizmus ideje és az ország visszatér a korábban gyakorolt költségvetési fegyelemhez.

A cikk megállapítja: egy nemzeti bankossal nem is történhet rosszabb, mint olyan új kormány, amely az öntözőkannaelv szerint osztogatja a pénzt, holott azzal nem rendelkezik. Medgyessy Péter kormánya a hivatalba lépése után, arra hivatkozva, hogy a bérek nem felelnek meg az EU-csatlakozás követelményeinek, első és második száznapos programjában sok pénzt osztott ki. Járai Zsigmond azonban még derűlátó, hogy Magyarország megküzd a két megterhelés miatt a költségvetés számára adódó terhekkel. Az MNB elnökét idézve a szerző azt írja, hogy a hétvégi választások nyomán véget kell érnie a kiadások laza kezelésének. Járai úgy véli, ez megoldható, és nem várható olyan konfliktus, mint két éve Lengyelországban, ahol a jegybank a hosszas költségvetési engedékenységet kénytelen volt magas kamatokkal ellensúlyozni, és ez rontotta a gazdasági növekedés lehetőségét.

„Járai derűlátása – legalábbis most még – alátámasztható számokkal: noha a költségvetési hiány az idén talán a GDP 7 százalékánál is nagyobbra nő a tervezett 5,5 százalék helyett, és megnőtt az importnyomás, és noha a folyómérleg hiánya az év első nyolc hónapjában megduplázódott, az infláció alacsony maradt és a forint sem gyengül” – írta a szerző.

Ismét Járait idézve hozzátette, hogy az MNB-elnöknek szükség esetén szándékában áll folytatni a pénz drágítását. A kormány tiltakozását, amely szerint ezzel rombolja a gazdaság növekedési esélyét, az elnök azzal hárítja el, hogy az MNB számára kiadott feladatra hivatkozik: eszerint az infláció elleni küzdelem áll az első helyen. Ezért tavaly májusban előbb szélesítették az árfolyamsávot, a beavatkozási küszöb plusz-mínusz 15 százalék lett az addigi plusz-mínusz 2,25 százalék helyett, majd tavaly októberben megszüntették a csúszó-leértékelést. A plusz-mínusz 15 százalékot Járai jelképesnek határnak tekinti, és ezzel jelezni akarja a bizalmatlan piacnak, hogy nem lesznek túl nagy árfolyam-ingadozások. A módosításnak köszönhetően az inflációt, amely az utóbbi három évben 10 százalék körül volt, sikerült a felére csökkenteni, és a forint új, magas szinten stabilizálódott.

A versenyképesség számára a valuta-árfolyamnál nagyobb veszély jelenleg a kormány új bérpolitikája. A közalkalmazottak bérének emelése felgyorsította a munka költségeinek spirálját, a magánszektorban – ahol ma már a munkaerő 75 százaléka dolgozik – reálisan 14 százalékkal kellett emelni a béreket. A termelékenység növekedése nem tud lépést tartani ezekkel a béremelésekkel, és ezért máris megfigyelhető, hogy az iparvállalatok kezdik áthelyezni a termelést kedvezőbb költségű országokba. Magyar országnak tudomásul kell venni, hogy a globalizálódó termelésben nem csupán célpont, hanem átjáróház is, és hogy az EU-val szembeni béreltérésekről szóló állítások csökkentik vonzerejét a beruházásokra – írta a szerző.

A megemelkedett bérköltségekkel Magyarország alighanem nehezebben birkózik majd meg, mint a magas kamatköltségekkel, amelyeknek – közeledve az euróövezeti csatlakozáshoz – már középtávon vissza kell esniük az európai szintre. Ezért Járai számára az euróövezethez való korai csatlakozás rendkívül fontos. Ma még derűlátó afelől, hogy a kormánynak sikerül az államháztartási hiányt a GDP megkövetelt 3 százalékára visszafogni – írta a Neue Zürcher Zeitung szerzője.