2004-ben 26 tagja lesz a NATO-nak

Lord Robertson NATO-főtitkár csütörtökön a szövetség prágai csúcsértekezletének nyitó ülésén bejelentette, hogy a 19 tagország állam- és kormányfőinek egyhangú döntésével meghívták hét kelet-európai ország kormányát, hogy kezdjenek tárgyalásokat a NATO-hoz való csatlakozásról.

A prágai csúcson a következő országokat hívták meg az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO): Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Ez a szövetség 53 éves történetében a legnagyobb arányú bővítés: a csatlakozási jegyzőkönyvek aláírása és a ratifikációs folyamat lezajlása után – feltehetőleg 2004-ben – a NATO-nak 26 tagja lesz.

A döntés nyilvános bejelentése után a 19 tagország állam- és kormányfői a prágai kongresszusi központban rövid nyilatkozatokban üdvözölték a meghívottakat. Visszatérő gondolat volt, hogy az újabb bővítéssel végképp lezárul Európa megosztottsága, illetve hogy a szövetség bővítése ezzel nem ért véget, a NATO újabb államok előtt is nyitva áll.

Medgyessy Péter magyar miniszterelnök felszólalásában egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a prágai csúcsértekezlet döntéseivel a NATO biztosítani kívánja, hogy erős és hatékony marad. Kulcsszónak a kormányfő az adaptációt nevezte, és úgy vélte, a most bejelentett bővítés előrelépés a kontinens megosztottságának teljes felszámolása terén. A hét meghívott belépése a szövetség valamennyi tagja számára nagyobb stabilitást és biztonságot jelent, és javítja a viszonyt a meghívott államok és a jelenlegi tagok között. Medgyessy Péter kiemelte, hogy a szövetség ajtajának nyitva kell maradnia újabb országok előtt.

Robertson főtitkár nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a szövetség továbbra is elkötelezett marad azon államok integrálása iránt, amelyeket jelenleg tagsági akcióterv fűz a NATO-hoz, de most nem kaptak meghívást. A NATO soha nem volt kizáró jellegű szervezet, és a jövőben is nyitott marad – mondta a főtitkár.

George Bush amerikai elnök egyebek között arra mutatott rá, hogy Washington a bővítés támogatásával is erősíteni kívánja elkötelezettségét az egységes és szabad Európa kiépítése iránt. Tony Blair brit miniszterelnök – utalva az orosz-NATO viszony javulására is – szintén azt emelte ki, hogy a bővítés fontos lépés az európai biztonság javításában.

Számos felszólaló méltatta a most meghívottak közelmúltbeli teljesítményét a demokrácia építése terén, illetve katonai és gazdasági vonatkozásban is. Biztosították a hét országot arról, hogy beilleszkedésüket teljes mértékben segítik.

Az újonnan meghívott országok vezetői a bejelentés után tartott sajtóértekezleteiken hangoztatták, hogy tisztában vannak a tagsággal járó felelősségel és nemcsak élvezői akarnak lenni a biztonságnak, hanem készek erejükhöz mérten hozzá is járulni.

Vaira Vike-Freiberga lett elnök mind Lettország, mind egész Európa számára történelmi jelentőségűnek nevezte országa meghívását a NATO-ba.

Az elnökasszony hangoztatta, hogy ez egyben az öröm és a megkönnyebbülés napja a balti ország számára, mert az ország teljesítette ugyan a tagsághoz támasztott követelményeket, de végül is egyhangú politikai döntés született, amelyet a 19 szövetséges bármelyike megakadályozhatott volna.

Mikulás Dzurinda szlovák ministerelnök szintén azt emelte ki sajtóértekezletén, hogy a felvétellel Szlovákia a demokratikus és stabil Európa része lett és a biztonság legfelső fokára került. Szlovákia azt is várja a NATO-tagságtól, hogy tovább növekszik a külföldi beruházók érdeklődése az ország iránt, elvégre a három legutóbb felvett közép-európai ország is ezt tapasztalta.

Szlovákia tudatában van annak, hogy a közös felelősségben is osztoznia kell – mondta Dzurinda. 2010-ig mélyrehatóan átszervezik a hadsereget, s Szlovákiának van olyan szakirányú képessége, amelyet fel tud ajánlani a szövetség hadműveleteihez. Rámutatott, hogy Koszovóban már működik egy cseh-szlovák vegyes zászlóalj, és rövidesen létrehoznak egy háromoldalú cseh-lengyel-szlovák zászlóaljat is nemzetközi műveletekre.