Az új tagok nem lesznek nettó befizetők?

Az európai integráció a legjobb mód arra, hogy a hányatott sorsú kontinensen a háborús évszázadok után kicsik és nagyok félelem nélkül, békében élhessenek - mondta Günter Verhuegen, az EU bővítéssel foglalkozó biztosa csütörtökön Bécsben, az Európai Beruházási Bank (EIB) fórumán, amelyen részt vett László Csaba pénzügyminiszter és Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere is.

Verheugen derűlátóan szólt arról, hogy a csatlakozási tárgyalások a koppenhágai csúcsig lezárulnak. Személyesen garantálja – mondta -, hogy egyetlen új tagállam sem válik nettó befizetővé a csatlakozás után. Hozzátette azonban: tagadhatatlan, hogy a bővítés kockázatokkal jár, már csak azért is, mert senki nem láthatja előre, mi fog történni: bonyolult a tagjelöltek átalakulási folyamata és alkalmazkodása, és változott az EU piaca és jogrendje is. Csakis ez indokolja a csatlakozási szerződések biztonsági záradékait, amelyek nem a bizalmatlanságot jelzik, hanem gyorsan és hatékonyan bevethető eszközt adnak az esetleges problémák kezelésére. Remélhetőleg papíron maradnak, de jó, ha vannak, és ez a tagállamok lakossága számára is megnyugtató – hangsúlyozta.

Rámutatott: ez a bővítési folyamat csak akkor lesz lezártnak tekinthető, ha Románia és Bulgária is az Unió tagja lesz 2007-ben – az EU-nak stratégiai érdeke, hogy a válságok dúlta régióban, a Balkánon legyenek stabil államok.

A bővítéssel kapcsolatos aggodalmakra például a bevándorlás, a verseny torzulása vagy a bűnözés terjedése terén Verheugen azt mondta: a bővítés nem kérdéseket vet fel, hanem éppen a megoldásokat kínálja. Az ugyancsak aggályokat keltő költségekkel kapcsolatban arra helyezte a hangsúlyt, hogy ezek a hidegháború költségeihez képest elenyészők, és a stabilitás fenntartása jóval olcsóbb, mint megteremtése, a bővítés elmaradása ezért is katasztrofális gazdasági és politikai következményekkel járna.

Törökországról szólva rámutatott: csatlakozási tárgyalásokat az EU csakis azokkal az államokkal kezd, amelyek teljesítették a politikai feltételeket. Esélyt kell adni az új török kormánynak, hogy végrehajtsa választási ígéreteit, mert Törökországot nagyon fontos lenne az európai családban üdvözölni. A Balkán nyugati részén pedig szintén megvan a csatlakozás perspektívája, ám ehhez a stabilitás, a jogállamiság, a kisebbségi és a határkérdések megoldása, az erőszak kizárása szükséges. Végül Verheugen hangsúlyozta: az EU-nak több nagyvonalúságot kellene tanúsítania az új tagállamokkal szemben, mert azok költségvetései nem terhelhetők túl.

László Csaba pénzügyminiszter a zömmel bankárokból, politikusokból, gazdaságkutatókból és politológusokból álló, népes közönség előtt a magyar gazdaság helyzetét ismertette, és részletesen szól a Medgyessy-kormány terveiről, elképzeléseiről főleg a pénzügy- és a költségvetési politika, az adózás, az inflációs politika, a külföldi közvetlen beruházások és a költségvetés terén, és ismertette a csatlakozási tárgyalások aktuális állását.

Hans Hoogerworst holland pénzügyminiszter felszólalásában érdekes statisztikát ismertetett: eszerint az EU strukturális alapok 56 százaléka olyan országokba kerül, amelyekben az uniós átlagnál magasabb a GDP. Úgy vélte, ez több szempontból is igazságtalan, és a helyzet megváltoztatását javasolta.