Hétfőn kitűzik az EU-csatlakozás céldátumát

Magyarország továbbra is épít a visegrádi négyek és a Benelux-országok közötti együttműködésre, mert úgy véli, ez előmozdíthatja az EU-hoz újonnan csatlakozó országok beilleszkedését - mondta a magyar külügyminiszter belga kollegájával hétfőn Brüsszelben folytatott megbeszélésén.

Kovács László az EU-magyar társulási tanács ülése, illetve a tizenötök és a 2004-es csatlakozásra esélyes országok külügyminisztereinek találkozója előtt tárgyalt Louis Michellel. Tájékoztatta arról, hogy az új magyar kormány felújította a visegrádi együttműködést, amelyet korábban a részt vevő országok között felmerült különféle nézetkülönbségek nehezítettek.

A visegrádiak és a Benelux-országok kapcsolatának jövőjéről a tervek szerint Medgyessy Péter miniszterelnök is konzultálni fog belga kollegájával, Guy Verhofstadttal, a NATO prágai csúcsértekezletének keretében.

Michellel tartott találkozóján a magyar külügyminiszter fölvetette, hogy Belgium egyike azoknak az EU-tagállamoknak, amelyek még nem nyilatkoztak arról, milyen nemzeti szabályozást kívánnak alkalmazni a bővítés után a munkaerő szabad áramlásának területén. Michel közölte, hogy ennek már csak jogtechnikai okai vannak, s a maga részéről támogatja azt a magyar igényt, amely szerint az átmeneti időszakban is minél liberálisabb szabályozásnak kellene érvényesülnie.

Szóba került Irak ügye is, amellyel kapcsolatban a két ország álláspontja gyakorlatilag megegyezik. Mindketten úgy vélik, Iraknak teljesítenie kell a tömegpusztító fegyverzete megsemmisítésére vonatkozó ENSZ-határozatokat, vagy pedig szembe kell néznie a következményekkel.

Az EU-magyar társulási tanács – ebben a formában gyakorlatilag az utolsó – ülésén uniós részről üdvözölték, hogy az új magyar kormány igyekszik pótolni a csatlakozásra való felkészülésben korábban tapasztalt lemaradásokat. Kovács László szerint az ország annál is inkább igyekszik megfelelni az uniós elvárásoknak, mert saját érdeke is, hogy csatlakozása után minél rövidebb idő alatt beilleszkedjen. Ezért e folyamat lendületét a továbbiakban is fenn kell tartani – állapította meg a miniszter, megjegyezve ugyanakkor, hogy a jogi értelemben teljes jogú EU-tagság és a szerves beilleszkedés között nyilván évek telnek majd el.

Az uniós külügyminiszterek és a laekeni tízek hétfői tanácskozásán a csatlakozási tárgyalások legfontosabb nyitott kérdései – elsősorban a pénzügyi csomaggal kapcsolatos problémák – szerepelnek a napirenden. Magyarország változatlanul tartja magát ahhoz az álláspontjához, amely szerint költségvetési pozíciójának a csatlakozás utáni első évben javulnia kell az azt megelőzőhöz képest. Kevesli emellett a közvetlen mezőgazdasági támogatásoknak az EU által ajánlott szintjét, a maga részéről azonban pillanatnyilag nem kíván számszerűsített ellenjavaslattal élni. Ugyanez érvényes a támogatások bevezetésére uniós részről javasolt tízéves átmeneti időszak hosszára.

Az uniós külügyminiszterek várhatóan hétfőn – a tagjelöltekkel tartott tanácskozásuk utáni ülésükön – kitűzik a csatlakozások céldátumát; a jelek szerint ez 2004. május 1. lesz. A magyar diplomácia értelmezése szerint ez azt jelentené, hogy abban az évben az uniós költségvetésbe irányuló befizetéseknek csak nyolc havi részét kellene teljesíteni, az onnan érkező támogatások viszont nem csökkennének.