Kovács: pozitív minősítés gazadságunknak

Az EU-magyar társulási tanács hétfőn Brüsszelben tartott 9. ülésén pozitív értékelést kapott a magyar gazdaság - közölte Kovács László külügyminiszter. Az ülésen, amely ebben a formában (Magyarország mint tagjelölt részvételével) minden bizonnyal az utolsó volt, a kialakult gyakorlatnak megfelelően az uniós felkészülés előrehaladását tekintették át.

Az EU képviselői kedvezően értékelték a gazdaság jó növekedési ütemét, a munkanélküliség viszonylag alacsony szintjét és a csökkenő inflációt. Felhívták a figyelmet néhány olyan lehetséges veszélyre és problémára is, mint a költségvetési hiány növekedése, a versenyképesség megőrzésének fontossága, valamint a közigazgatási képességek további kiépítésének a szükségessége – közölte a miniszter.

Tájékoztatása szerint az ülésen az Európai Bizottság idei országjelentéseinél is nagyobb hangsúllyal méltatták az új magyar kormánynak a felkészülésben tapasztalt korábbi hiányosságok kiküszöbölésére tett első lépéseit. Ezek között említették a korrupció elleni fellépést, az autópálya-építéseknek a közbeszerzési eljárásokkal való összekapcsolását, a három ítélőtábla létrehozását, a médiatörvény módosítását, a romák helyzetének javítására tett első intézkedéseket, a regionális együttműködés erősítésére irányuló törekvést, valamint a Nemzetközi Büntetőbírósággal kapcsolatos magyar álláspontot.

Figyelmeztető megjegyzések azzal kapcsolatban hangzottak el, hogy folytatni kell a nyugdíjreformot, illetve meg kellene kezdeni az egészségügy reformját – közölte Kovács.

A magyar külügyminiszter kétoldalú találkozót tartott belga kollegájával, Louis Michellel, akivel a magyar-belga viszonyt érintő kérdések mellett a visegrádi négyek és a Benelux-országok együttműködésének jövőjéről tárgyalt.

Felvetette egy miniszterelnöki találkozó megtartásának a lehetőségét, amelyről rögtön megállapodás is született. Eszerint Medgyessy Péter a NATO prágai csúcsértekezletének keretében fog találkozni Guy Verhofstadttal.

Kovács László Belgium támogatását kérte az EU-csatlakozással kapcsolatos nyitott kérdések rendezéséhez, s Michel erre több konkrét ügyben ígéretet is tett. Ilyen például az az igény, hogy a tagállamok többségéhez hasonlóan Belgium is nyilatkozzon arról, milyen nemzeti szabályozást kíván alkalmazni a munkaerő bővítés utáni szabad áramlására vonatkozó átmeneti időszakban. Michel ez ügyben pozitív választ ígért.

Hasonlóan, teljes megértéséről és támogatásáról biztosította Magyarországnak azt az igényét, hogy népességével arányban álló számú képviselőt küldhessen az Európai Parlamentbe, vagyis annyit, mint Belgium, Görögország és Portugália. A magyar külügyminiszter ezt áttörésként értékelte, mert belga részről eddig nem hangzott el ennyire egyértelműen támogató állásfoglalás.

Az EU-nak a bővítéssel kapcsolatos intézményi reformjairól rendelkező nizzai szerződés szerint Magyarországnak és Csehországnak 20 képviselője lenne az Európai Parlamentben, míg a velük gyakorlatilag azonos népességű három tagállamnak 22.

A nemzetközi kérdések közül a NATO küszöbönálló prágai csúcstalálkozójával kapcsolatban Kovács és Michel egyaránt úgy vélekedett, hogy azon a védelmi képességek erősítésének kell a középpontban állnia. Egyetértettek abban is, hogy jelentős mértékű, hét országra kiterjedő bővítésre lenne szükség.

Nézetazonosság volt Irak ügyében is. Mindketten úgy vélték, hogy a probléma békés rendezése volna ideális, de ha Szaddám Huszein nem hajlandó együttműködni az ENSZ-ellenőrökkel az ország tömegpusztító fegyverzetének felszámolásában, akkor elkerülhetetlen lesz a katonai fellépés – mondta Kovács László.