Közös nyilatkozat a prágai NATO-csúcson

''Új tagok, új katonai képességek, új partneri viszony, új eszközök'' - így jellemezte Lord Robertson NATO főtitkár Prágában a szövetség csúcsértekezletének eltökéltségét a megújulásra, amelynek révén a NATO a XXI. században is a világ legnagyobb állandó koalíciója és leghatékonyabb védelmi szervezete akar maradni.

A főtitkár csütörtöki sajtóértekezletén elégedetten hangoztatta, hogy a 19 szövetséges ország nemcsak konkrét egyedi és társas kötelezettségeket vállalt fontos haditechnikai fejlesztésekre a prágai Képességfejlesztő Kötelezettségvállalás keretében, hanem kilenc ország, köztük Magyarország, ígéretet tett katonai kiadásai ennek megfelelő emelésére is. Robertson szerint ezzel megfordult az utóbbi évek tendenciája, a szövetségesek fel akarnak nőni az új század új biztonsági kihívásaihoz, elsősorban a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek terjedésének „veszedelmes koktéljához”, s el is határozták a megfelelő lépéseket.

A közlemény nyolc oldalon, 19 pontban sorolja fel a csúcs határozatait. Az első helyen kiemelt bővítésről megállapítja, hogy az hozzájárul Európa békében, szabadon, közös értékek alapján való újraegyesítéséhez és a NATO továbbra is nyitva marad a csatlakozni vágyó európai demokráciák előtt.

A szövetség a feladatait az új biztonsági helyzetben csak úgy tudja teljesíteni, ha haderői képessé válnak gyorsan felvonulni bárhol, ahol szükség mutatkozik rá és nagy távolságban is huzamos ideig hadat viselni, ha kell tömegpusztító fegyverek támadásának is ellenállva. A hatékonyság érdekében az állam- és kormányfők elhatározták egy NATO Reagáló Erő (NRF) létrehozását, amelynek 2004 októberre már bevethetőnek, 2006 októberre pedig teljesen működőképesnek kell lennie.

Ez az új erő és az Európai Unió tervezett gyorsan bevethető válságkezelő hadereje egymást kiegészítő szerepet fog játszani. A korszerű hadviseléshez a tagállamok „szilárd, konkrét kötelezettségeket vállaltak” katonai képességeik fejlesztésére nyolc meghatározott területen. A közlemény megfogalmazása érezteti, hogy e program nem minden iránya van még teljesen kidolgozva, de a felajánlások és összehangolásuk folytatódik. A szövetség elhatározta a parancsnokság reformját is: a hadműveletek stratégiai parancsnoksága a belgiumi Monsban marad, az atlanti parancsnokság megszűnik, az átalakítás új stratégiai parancsnoksága az Egyesült Államokban lesz.

A NATO új katonai koncepciót fogadott el a terrorizmus elleni világméretű küzdelemre és megerősítette, hogy időt és erőt nem kímélve fog harcolni e csapás leküzdéséért. Öt kezdeményezést indítottak a tömegpusztító fegyverekkel szembeni védekezés erősítésére és fejlesztik a számítógépes bűnözés elleni harcot, végül folytatják a tervezést a rakétafegyverek által képviselt veszély elhárítására politikai és katonai eszközökkel.

A csúcs további erőfeszítésekre buzdította Albániát és Macedóniát a tagság elérése érdekében. Horvátországtól a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való teljes együttműködést várja a NATO a felvételhez, s ugyanezt Jugoszláviától a békepartnerségi programhoz való csatlakozáshoz.

A 19 ország vezetői kinyilvánították, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak az Oroszországgal, Ukrajnával és az Európai Unióval való partneri viszonynak. A közlemény az orosz együttműködéssel kapcsolatban nem utal problémákra, Ukrajnát viszont figyelmezteti, hogy megingás nélkül tartsa magát a közös értékekhez – célzásként az Iraknak eladott ukrán radarberendezésekre. Az EU-val az együttműködés teljessé tételéhez arra van szükség, hogy az EU-ban nem részes szövetségesek számára is kielégítő megoldást találjanak.

Az új török kormány ezzel kapcsolatban felvetette egy NATO-EU közös hadgyakorlat ötletét a csúcson, amit a többiek el is fogadtak, és várhatólag jövőre valósul meg. Az állam- és kormányfők a NATO logisztikai segítségét ígérték az Afganisztánban harcoló nemzetközi erőknek, nyugtázták a szövetség balkáni hadműveleteinek eredményét és kilátásba helyezték, hogy Macedóniában rövid ideig még folytatódik a szerepvállalás. A bővítéssel kapcsolatban bizonyos működési változtatásokat határoztak el a NATO szervek működésében.

Guy Verhofstadt belga miniszterelnök és Lord Robertson főtitkár egyezményt írt alá arról, hogy Belgium újabb területet bocsát Brüsszelben a szövetség számára, ahol felépül a NATO végleges központja.

Ünnepi együttes ülés a meghívottakkal

A NATO-ba integrálódás töretlen folytatásáról biztosították csütörtökön a szövetség jelenlegi tagjait a csatlakozásra aznap meghívott államok legmagasabb szintű képviselői. A 19 NATO-tagállam – köztük Magyarország -, valamint a hét meghívott ország – Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia – legfelsőbb vezetői azt követően tartottak ünnepélyes jellegű találkozót, hogy a szövetség hivatalosan bejelentette döntését a várhatóan 2004-ben belépők köréről. A meghívottak állam- és kormányfői beszédeikben leszögezték, hogy szavahihető és jól együttműködő tagok kívánnak lenni a NATO-ban. Reményüket fejezték ki, hogy a csatlakozás folyamata – a tárgyalások és a ratifikálás – mielőbb lezárul.

Valdas Adamkus litván államfő külön hangsúlyozta, hogy a most meghívottak fontosnak tartják a NATO ajtajának nyitva tartását. Ion Iliescu román elnök ezzel kapcsolatban méltatta a meghívottak közti szoros együttműködést, amelynek – mint mondta – szintén köszönhető a csütörtöki döntés. Janez Drnovsek szlovén kormányfő országának földrajzi helyzetét emelte ki, arra mutatva rá, hogy NATO-tagként Szlovénia még inkább hozzá tud járulni a Balkán stabilizálódásához. (Szlovénia, illetve Szlovákia taggá válásával lesz egyébként Magyarországnak is közvetlen szárazföldi összeköttetése a NATO-val.)

Georgi Parvanov bolgár elnök kijelentette: Szófia igyekszik mielőbb teljesíteni a tényleges belépés feltételeit. Reményét fejezte ki, hogy gyorsan lezárul a tárgyalási folyamat és mielőbb megtörténik a ratifikáció. Rudolf Schuster szlovák államfő leszögezte: Pozsony megbízható tag lesz a szövetségben, Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő pedig elmondta, hogy a csatlakozási folyamattal párhuzamosan zajlik a szlovák hadsereg mélyreható reformja, amely előreláthatólag 2010-ig tart.

Vaira Vike-Freiberga lett elnök úgy vélte, hogy a NATO bővítése Moszkvának is pozitív jelzést ad, s Lettország arra számít, hogy ennek nyomán javulni fognak a két ország kapcsolatai. A másik két balti állam vezetői ugyancsak kitértek arra, hogy orosz kapcsolataikra nézve nem tartják hátrányosnak a bővítést. Ez utóbbi kérdéskörről említést tett beszédében George Bush amerikai elnök is. Leszögezte, hogy a bővítés nem Oroszország ellen irányult. A meghívások kapcsán emellett Bush azt is jelezte, hogy az 1999-ben belépett NATO-tagok eddig teljesítették feladatukat.

A magyar küldöttek sajtóértekezlete

Az Egyesült Államok elnöke más országok mellett Magyarországhoz is levélben fordult Irak ügyében, de harcoló csapatot egy esetleges későbbi bevetésre nem kért – jelentette be prágai sajtóértekezletén Medgyessy Péter miniszterelnök. A NATO-tagországok állam- és kormányfői találkozójának első napja után nyilatkozva hozzátette, a levélben az iraki probléma megoldásával kapcsolatos kérések és igények fogalmazódnak meg, de nincs új információ ahhoz képest, amiről közelmúltbeli washingtoni látogatásán tárgyalt George Bushsal. Megerősítette, hogy Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke vasárnap estére négypárti egyeztetést hívott össze, amelyen a levél tartalmáról és a magyar álláspontról válthatnak szót.

Medgyessy elmondta, Magyarország annak tulajdonít kiemelt jelentőséget, hogy a tömegpusztító fegyverek megszüntetésének ügye megoldódjon, és ezt békés úton szeretné elérni. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a békés megoldás nem valósítható meg, erre az esetre is készülni kell – fejtette ki. A kormányfő Európa újraegyesítésének irányában óriási lépésnek minősítette a hét közép- és kelet-európai ország tagságra hívását. Magyarország számára emellett szerinte a csúcs egyfajta bizonyítéka volt annak, hogy a NATO- és az európai uniós integráció együtt zajlik.

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a sajtótájékoztatón elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor a kormány felajánlásokat tesz a NATO-nak, akkor mindenekelőtt Magyarországra gondol. A felajánlások alapvetően nemzeti érdekeket képviselnek, amellett a miniszter szerint takarékosak is, mert másokkal együttműködve, speciális képességekre vonatkoznak, amelyek mások vállalásaival egymást kiegészítik.

A miniszter hozzátette, a találkozón ugyanazokat a tételeket fogalmazták meg felajánlásként, amelyeket korábban, köztük a vegyi és biológiai fegyverek elleni védekezéshez szükséges egyéni eszközök beszerzését (azoknál a csapatoknál, amelyeket Magyarországon magas készenlétben tartanak), részvételt a közös felderítőrendszer kialakításában, a szállítási kapacitási képesség megteremtésének vizsgálatát, a logisztikai képesség fejlesztését. Elmondta: a kormány szeretné, ha 2006-ra a honvédelmi költségvetés hazai jövedelmen belüli magyarországi részesedése elérné a NATO-tagországok átlagos szintjét. Ezt szolgálja a jövőre tervezett 20 százalékos védelmi kiadásnövelés. Megerősítette, hogy a 30 milliárd forintos felajánlás 4 évre szól.

Juhász Ferenc bejelentette, hogy a prágai csúcstalálkozón a védelmi miniszterek körében két megállapodást kötöttek. Létrehoztak egy munkacsoportot annak vizsgálatára, hogyan lehetne kiépíteni – a többi tagállam segítségével – a légi utántöltési képesség rendszerét azokban a NATO-tagállamokban, amelyek nem rendelkeznek ilyennel. A másik megállapodással létrehozott munkacsoport a légi szállítási kapacitás kiépítésének lehetőségét vizsgálja. A miniszter elmondta, hogy a tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer lényegében nem került szóba a csúcsértekezleten. Megismételte azt a véleményét, hogy amennyiben megfogalmazódna olyan szándék, hogy Magyarország vegyen részt benne, akkor érdemes lenne a részvételt megfontolni.

Kovács László külügyminiszter az átalakulás és alkalmazkodás csúcsértekezleteként értékelte a prágai találkozót. Külön méltatta egyebek között a hét új ország meghívását – a szervezet eddig példátlan mértékű bővítését – és a bővítés folytatásának megerősítését. Rámutatott annak jelentőségére, hogy a csúcs meghozta a döntéseket az új védelmi képességek megteremtéséhez, köztük a gyorsan reagáló erő létrehozásáról. Elmondta, hogy a külügyminiszteri ebéd témája az euroatlanti viszony – a NATO és az Európai Unió viszonya – volt. Mint kifejtette, a Balkán nagyon jó példája annak, hogy ez a két szervezet hogyan tud együttműködni: a NATO teremtett békét, és vállal elsősorban szerepet a békefenntartásban, de az EU az, amely a gazdasági fejlődés beindításával, a növekedés gyorsításával hosszú távon teremti meg a térségben a stabilitást.

Csütörtökön Medgyessy Péter találkozott Gerhard Schröder német kancellárral. A megbeszélésen elsősorban az vetődött fel, hogy Németország hogyan tudja segíteni az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó országok igényeinek megoldását. A magyar kormányfő pénteken találkozik dán kollégájával is, akinek országa jelenleg az Európai Unió elnökének szerepét tölti be.

Tüntetés Prágában

Nem sikerült csütörtökön kora este a NATO-ellenes tüntetőknek Prágában behatolni a NATO-csúcstalálkozó lezárt színhelyére. Az anarchisták a délután folyamán a belvárosi Mír (Béke) téren gyűltek össze, ahonnan négy óra körül két nagyobb csoportban – mindkettőben több száz személy volt – elindultak a lezárt Kongresszusi Központ felé. A tüntetők NATO-ellenes transzparenseket vittek és a szervezetet, illetve a kapitalizmust bíráló jelszavakat kiabáltak, és fütyültek, doboltak. Később a csoportok egyesültek, s a Kongresszusi Központhoz vezető nuslei völgy felett átívelő lezárt gépkocsi-felüljáró alatti egyik utcán a már mintegy 1200-1400 fős tömeg megpróbált behatolni a tanácskozás színhelyére. A rendőrség sorfala miatt azonban ez nem sikerült. Erőszak alkalmazására nem került sor.

Ondrej Slacálek, a csehszlovák anarchista szövetség szóvivője újságíróknak elmondta: a hatóságok által terjesztett híresztelésekkel ellentétben a radikálisok nem terveztek nagyszabású tiltakozó akciókat, tüntetéseikkel csak arra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, hogy van biztonsági alternatíva a NATO-val szemben is, mert a NATO szerintük nem a béke garanciája. Slacálek bírálta Stanislav Gross cseh belügyminisztert amiatt, hogy „az eltúlzott méretű biztonsági intézkedésekkel” nagy kellemetlenségeket okozott a prágaiak és a fővárosba látogatók tízezreinek. – A miniszter és az általa vezetett tárca saját maga keltett hisztérikus hangulatot a közvélemény körében, s ezért viselnie kell a felelősséget is – szögezte le a tüntetők egyik vezére. A tüntető fiatalok között lengyelek, olaszok és németek is vannak. Slacálek törvényellenesnek nevezte, hogy az idegenrendészet megakadályozta több száz külföldi állampolgár beutazását Csehországba.

Klára Krejcí, az idegenrendészet országos szóvivője szerint mintegy 400 személytől tagadták meg a beutazási engedélyt döntő mértékben azért, mert rajta vannak a szélsőségesek listáján, amely a Csehországban nem kívánatos személyeket tartalmazza. Prága belvárosában számos kirakatot bedeszkáztak az üzletek, illetve a cégek tulajdonosai, mert zavargásoktól tartanak. Ugyanakkor több vendéglő, üzlet, intézmény pedig néhány napra egyszerűen bezárt.