NATO-felkészültség: újabb támadás

A gyenge magyar NATO-teljesítményt számon kérő lap budapesti tudósítója által jegyzett cikk Juhász Ferenc honvédelmi miniszterre és a a Foreign Affairs közelmúltbeli írására hivatkozik. A lap szerint Románia NATO-tagsága biztonsági kockázatokat hordoz.

A NATO bővítésével kapcsolatos problémákat járja körül hétfőn a Magyarország nem üti meg a NATO színvonalát című cikkében a The Times napilap. A konzervatív brit újság budapesti keltezésű cikkében Adam LeBor tudósító emlékeztet arra, hogy miközben az észak-atlanti szövetség csütörtöki prágai csúcsértekezletén hét új tagországot kíván fölkérni a csatlakozásra, a legutóbb csatlakozók egyikének, Magyarországnak a védelmi minisztere elismerte, hogy hazája vállalt kötelezettségeinek kevesebb mint egyharmadát teljesítette 1999-es taggá válása óta.

Felidézve Juhász Ferenc védelmi miniszter nyilatkozatát, a Foreign Affairs amerikai kül- és biztonságpolitikai magazin közelmúltbeli cikkét a tudósító rámutat: a miniszter elismerése megvilágítja azokat a problémákat, amelyekkel a NATO kénytelen szembenézni új tagállamok – gyakran Washington késztetésére történő – befogadásakor. Magyarország gyenge teljesítménye rávilágít azon országok nehézségeire, amelyek még mindig az átmenet útján vannak az egypárti diktatúrából a demokráciába. A politikai késztetés a bővítésre elnyomja az aggodalmakat, hogy alig egy évtizeddel a kommunizmus összeomlása után az egykori szovjet tömb országai politikailag még nem készek a teljes értékű NATO-tagságra – írta.

Idézett egy nyugati diplomatát, aki úgy vélte, „Magyarországnak még idő kell ahhoz, hogy elfogadja: a NATO nem a Varsói Szerződés. A Varsói Szerződésben a tagállamoknak megmondták, mit kell tenniük, a NATO azonban másként működik, felkéri az országokat arra, mit akar tőlük, és elvárja, hogy meghozzák saját döntéseiket. Ez megegyezésen alapuló folyamat”.

Magyar illetékesek elismerik, hogy az országnak „nem sikerült átalakítani hadseregét a Varsói Szerződés behemótjából korszerű, professzionális egységekké. Széles körűen megmaradt a parancsnokság és irányítás doktrínáin alapuló szovjet korszakbeli hozzáállás, sovány előrelépés történt a mozgatható, könnyen bevethető erők kialakítása terén. A hadsereg és a védelmi tárca tele van olyan, magas és közepes rangú tisztekkel, akik nem akarják vagy nem tudják megtenni az érzelmi ugrást a kommunista védelmi doktrínából a nyugatiba. Sokan vonakodnak felelősséget vállalni döntéseikért, vagy önállóan gondolkodni.”

A cikkíró rámutat arra, hogy miközben az európai uniós csatlakozás élvonalában álló Magyarország a térség egyik „sikertörténete”, komoly kérdőjelek merülnek fel a balkáni NATO-tagjelöltekkel kapcsolatban. Románia és Bulgária esetében kétségesnek tűnik, vajon e két ország képes-e hatékonyan fellépni a szervezett bűnözés ellen, illetve az erős polgári intézmények kialakítása terén, amelyek a NATO alapfeltételei a demokráciát, az áttekinthetőséget és az emberi jogokat illetően. Románia esetében külön fejfájást okoz, hogy a Ceausescu-korszak hálózatának hatalma és befolyása még mindig jelentős. Az országnak szoros kapcsolatai vannak az arab világgal, és félelmek merültek fel, hogy a terrorizmus elleni harc bizalmas hírszerzési adatai rossz kezekbe kerülhetnek – írta a brit napilap.

---