Az orosz főváros központja hagyományosan egy korabeli film forgatására emlékeztet november 7-én. A kommunista párt és szövetségesei hagyományos felvonulása és nagygyűlése mellett tucatnyi szélsőbaloldali és szélsőjobboldali – Oroszországban ez gyakran összemosódik – csoportosulás fejti ki kormány-, Nyugat-, kapitalizmus-ellenes, gyakran antiszemitizmustól sem mentes agitációját az utcán.
Moszkvában a rendőrség becslései szerint mintegy 20 ezren vettek részt a különböző rendezvényeken. A közelmúltban lezajlott túszdráma és az esetleges zavargásokról szóló – rémhírnek bizonyult – információk miatt különösen nagy figyelem kísérte a kommunista párt szokás szerint szovjet zászlók, Lenin-, és Sztálin képek alatt megtartott rendezvényeit, incidens azonban itt sem történt. Egyedül a Nemzeti Bolsevik Párt nevű – „vörös-barnának” tartott – tömörülés néhány álarcos aktivistáját emelték ki a rendőrök, közlésük szerint agresszív viselkedésük miatt.
Gennagyij Zjuganov kommunista pártelnök az orosz kormány legtöbb tagjának menesztését és a gazdasági reformok leállítását követelte, különös tekintettel a termőföld magántulajdonlását 1917. óta először lehetővé tevő kezdeményezésre. Erről a kérdésről a kommunisták népszavazást is kezdeményeztek, de a törvényhozás többsége ezt gyakorlatilag megakadályozta azzal a jogszabály-módosítással, amelynek értelmében az állami duma mandátumának utolsó évében nem tartható referendum – márpedig a következő választásokra 2003 decemberében kerül sor. A kommunista párt szónokai élesen bírálták az Egyesült Államok politikáját is, és a hallgatóság soraiban is több „El a kezekkel Iraktól!” feliratú transzparens volt látható.
Sajátos kezdeményezéssel állt elő a Vlagyimir Putyin elnököt támogató Együtt Menetelők (Iduscsije Vmesztye) ifjúsági szervezet: a Kreml-párti ifjak nem a 85, hanem a 390 évvel ezelőtti eseményekre emlékeztek, amikor az orosz népfelkelők kiverték a Kremlből a lengyel megszállókat. Csütörtök reggel a Vörös téren megtartották hagyományos felvonulásukat a II. világháború veteránjai is, akik az 1941-es moszkvai csatára emlékeztek.
Egy csütörtökön közzétett közvélemény-kutatás értelmében az oroszországi polgárok 36 százaléka tekinti november 7-ét következetesen a szocialista forradalom évfordulójának – döntően a 60 éven felüliek és alacsony iskolai végzettségűek köréből -, míg ugyanezen okból 5 százalékuk számára nemzeti tragédiát jelent ez a nap. A megkérdezettek 13 százaléka ünnepli a hivatalos „kiegyezést és megbékélést”, míg a legnagyobb csoport – 41 százalék – számára „egyszerű munkaszüneti nap” november 7. Ezt a véleményt főleg a fiatal korosztályok osztják.
November 7-e Oroszországban
Atrocitások nélkül zajlottak le a november 7-i demonstrációk Oroszországban. Borisz Jelcin elnök 1996-os rendelete alapján ma már nem "a nagy októberi szocialista forradalom", hanem "a kiegyezés és megbékélés napja", s munkaszüneti nap november 7., de a baloldali politikai szervezetek változatlanul az 1917-es eseményekre emlékeznek ezen a napon.
2002. 11. 07. 14:09
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!