Magyarország megállapodott az Európai Unióval, lezárultak a csatlakozási tárgyalások

Az EU koppenhágai csúcsértekezletén Magyarország utolsóként, pénteken háromnegyed tíz előtt néhány perccel is megállapodott a tizenötökkel a csatlakozás pénzügyi feltételeiről – azaz lezárultak a csatlakozási tárgyalások. A magyar gazdák a csatlakozás után nem kerülnek behozhatatlan versenyhátrányba az EU-termelőkkel szemben – jelentette ki Kovács László külügyminiszter. Magyarország 2004. május 1-én az EU tagja lehet. A „problémás” országok közül először Lengyelország egyezett meg az unióval. Romano Prodi, az Európai Bizottság olasz elnöke így jellemezte a történelmi pillanatot: vége Európa megosztottságának.

Az elmúlt hetekben Magyarország minden kifejezetten magyar vonatkozású kérdésben eredményesen zárta le a tárgyalásokat, a koppenhágai csúcs eredményeként pedig tovább javultak a pozícióink. Magyarország elfogadta az EU soros dán elnöksége által előterjesztett javaslatcsomag legutóbbi változatát, s ezzel véglegessé vált, hogy a csatlakozás évében, 2004-ben pénzügyi mérlege 270 millió euró többletet mutat az EU-val szemben; ez 70 millióval több a 2003-as egyenlegnél – közölte a miniszter.

Tájékoztatása szerint a tárgyalások egyik legtöbbet vitatott kérdésében, az újonnan csatlakozó országoknak járó közvetlen mezőgazdasági támogatások ügyében az a megállapodás született – és ez egyúttal a tárgyalások legnagyobb eredménye –, hogy Magyarország a csatlakozás évében, 2004-ben nemzeti kiegészítéssel együtt az uniós támogatási szint 55 százalékára, 2005-ben 60, 2006-ban pedig 65 százalékára lesz jogosult. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdák már az EU-tagság harmadik évében az uniós szint kétharmadának megfelelő támogatásra számíthatnak.

A közvetlen kifizetéseknek az EU által javasolt induló hányadai – 2004-ben 25, 2005-ben 30, 2006-ban pedig 35 százalék – nem változtak, de a tárgyalásokon sikerült elérni, hogy a nemzeti kiegészítés mértéke 20-ról 30 százalékra nőjön.

Ennek eredményeként a magyar gazdák a csatlakozás után nem kerülnek behozhatatlan versenyhátrányba az EU jelenlegi tagállamainak termelőivel szemben – állapította meg Kovács László.

A tárgyalások legutolsó szakaszára marad másik nyitott kérdést, a Magyarországnak nyújtandó költségvetési kompenzáció ügyét illetően a pénteki nap eredménye az, hogy ennek összege 2005-2006-ban összesen 56 millió euró lesz. Az unió eredetileg erre a két évre egyáltalán nem ajánlott fel ilyen visszatérítéseket.

Fontos eredményként említette meg a miniszter azt is, hogy az Európai Beruházási Banknak fizetendő magyar hozzájárulás összege hétmillió euróval csökkent.

A dán csomag elfogadásával véglegessé vált továbbá, hogy Magyarország 2004-2006 között összesen 147 millió eurót kap a schengeni rendszer kiépítésére, ami az ezzel kapcsolatos teljes költségek több mint 70 százalékát fedezi.

„Természetesen nagyon fontos mindaz, amit a csatlakozási feltételekkel kapcsolatban elértünk, de a legnagyobb jelentősége annak van, hogy a tárgyalások eredményes befejezésével Magyarország 2004. május 1-jén az EU tagja lesz” – állapította meg a külügyminiszter.

A lengyelek voltak az elsők

Az MTI értesülései szerint végül nem valósult meg három visegrádi országnak – Csehországnak, Magyarországnak és Szlovákiának – az a szándéka, hogy közös álláspontot dolgoznak ki, és azt együtt képviselik az EU soros elnökségével tartandó újabb konzultáción. Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő ugyanis megnyitotta a tizenötök és a 13 tagjelölt legfelső szintű záró tanácskozását, amely így is több órát késett az eredeti programhoz képest. Bejelentette egyúttal, hogy megszületett a megállapodás a tagállamok és a tárgyalások lezárására készülő 10 tagjelölt között. A magyar delegációhoz közel álló források szerint ez – akkor, a bejelentés pillanatában – legalábbis Magyarországra nézve még nem volt érvényes. „A magyar küldöttség folytatja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy jobb feltételeket érjen el” – közölték.

A visegrádi négyek közül elsőként, kora este Lengyelország jutott megállapodásra az unióval, általa előnyösnek minősített feltételek mellett. A tagállamok és tagjelöltek legfelső szintű tanácskozásának befejezése előtt még nem volt ismert, hogy a többi tagjelöltre is kiterjesztik-e ezeket, vagy a végleges megállapodások valamilyen differenciálást tükröznek majd.

Miután az unió több tárgyalási forduló és egyeztetés után végül elfogadta igényeit, Lengyelország is bejelentette, hogy megfelelőnek tartja a tizenötök legutóbbi ajánlatait. E megállapodással az egyik legnagyobb akadály hárult el a 2004-es csatlakozásra készülő tíz országgal folytatott tárgyalások lezárása elől.

A másik három visegrádi ország azonban e bejelentés pillanatában még továbbra sem tartotta elfogadhatónak a legutóbbi uniós ajánlatokat. Csehország, Magyarország és Szlovákia közös álláspontot dolgozott ki, és arra készül, hogy – esetleg együtt – újabb tárgyalási fordulót tart az EU soros elnökségével.

A cseheknek így sikerült

Csehország az európai uniós csatlakozás után, a 2004-2006-os időszakban 187 millió eurós pótlólagos EU-forrást kap – így foglalták össze a cseh csatlakozási tárgyalások utolsó szakaszának eredményeit prágai diplomáciai források.

Ez az összeg két részből áll: részben egy 87 millió eurós költségvetési kompenzációból, részben pedig egy olyan, 100 millió eurós tételből, amely – Lengyelország esetéhez hasonlóan – az EU strukturális alapjaiból átkerül közvetlenül a cseh költségvetésbe. Emellett a cseh mezőgazdasági termelők is – a lengyel és a magyar példához hasonlóan – a korábban tervezettnél 10 százalékkal nagyobb közvetlen támogatást kapnak majd (2004-ben az EU-s szint 55, egy évre rá 60, 2006-ban pedig 65 százalékát) – írta az AFP francia hírügynökség.

A következő lépések

Az EU tagállamok pénteken véget ért koppenhágai csúcsértekezletükön tíz tagjelölt esetében jóváhagyták a csatlakozási tárgyalások eredményeit. A soros elnökség záró következtetései szerint ezek szilárd alapot teremtenek majd az új tagországoknak az unióba való zökkenőmentes beilleszkedéséhez, miközben a kibővített EU hatékony működését is szavatolják.

A dokumentum szerint mostantól minden erőfeszítést a csatlakozási szerződés megszövegezésének befejezésére kell összpontosítani. A szerződést ugyanis még az Európai Bizottságnak is véleményeznie kell, az Európai Parlamentnek pedig jóvá kell hagynia, mielőtt a tervek szerint 2003. április 16-án Athénban aláírhatják. A csatlakozási tárgyalások sikeres lezárásával az EU teljesítette azt az ígéretét, amely szerint a most csatlakozó tíz ország már tagállamként vehet részt a 2004 júniusában esedékes következő európai parlamenti választásokon.

A csatlakozási szerződés arról is rendelkezni fog, hogy az új tagországoknak már taggá válásuk napjától, 2004. május 1-től lesz egy-egy képviselőjük az Európai Bizottságban. Miután az Európai Tanács (azaz a tagállamok állam- és kormányfőinek konferenciája) kijelöli a bizottság következő elnökét, az újraválasztott Európai Parlament jóváhagyja a teljes bizottság összetételét, és a testület 2004. november 1-jén hivatalba léphet – áll a dokumentumban, amely szerint ugyanezen a napon lépnek majd hatályba a nizzai szerződésnek a bizottságra és a miniszterek tanácsában alkalmazott szavazási eljárásokra vonatkozó rendelkezései is.

Az unió egyúttal arra is ígéretet tett, hogy az újonnan csatlakozó országok teljes jogú tagként vehetnek majd részt az EU intézményi és politikai reformjairól dönteni hivatott következő kormányközi konferencián.

Bulgáriát és Romániát illetően a dokumentum megerősíti, hogy esetükben – az EU-tagság feltételeinek teljesítése terén tett előrehaladás függvényében – a 2007. évi csatlakozás a cél. A két ország számára készített új csatlakozási útitervek világos célokat tűznek ki, és lehetőséget nyújtanak arra, hogy ezek elérésének ütemezését az érintettek maguk határozzák meg. Az állam- és kormányfők jóváhagyták az Európai Bizottság által előterjesztett új útiterveket, valamint azt a javaslatot is, hogy jelentős mértékben növeljék a két országnak nyújtandó előcsatlakozási támogatásokat.

A dokumentum szerint Bulgária és Románia megfigyelőként vesz majd részt a következő kormányközi konferencián. Törökország tagjelöltségének sokat vitatott jövőjével – a koppenhágai csúcs egyik központi kérdésével – kapcsolatban az elnökség emlékeztet arra, hogy az Európai Tanács 1999 decemberében Helsinkiben hozott döntése szerint az ország EU-tagjelölt, s ugyanazok az ismérvek vonatkoznak rá, mint az ugyanilyen státusú többi országra. Elismeri, hogy az új török kormány feltett szándéka a megkezdett politikai reformok folytatása, és ezt bátorítja is.

„Ha az Európai Tanács 2004 decemberében az Európai Bizottság javaslata és ajánlása alapján arra a megállapításra jut, hogy Törökország teljesíti a koppenhágai politikai kritériumokat, az Európai Unió csatlakozási tárgyalásokat kezd vele” – áll az elnökségi következtetésekben.

Fischer: vége a hidegháborúnak

Korszakos jelentőségű döntésnek nevezte a német külügyminiszter az Európai Unió keleti bővítését lehetővé tevő koppenhágai határozatot. „Történelmi nap ez a mai, amelyen véglegesen lezárult a hidegháború” – fogalmazott Joschka Fischer pénteken este a dán fővárosban. Véleménye szerint a tárgyalások eredménye nem túl drága, és hosszú távon nem feszíti szét az unió pénzügyi kereteit. A megállapodás Németország számára is fontos. „Mindenki megkapta, amit akart. Az, amit ma az Európai Unió elért, pénzzel ki sem fejezhető” – hangoztatta a német külügyminiszter.

Prodi szerint vége Európa megosztottságának

Az Európai Bizottság elnöke pénteken este üdvözölte „Európa megosztottságának végét”. „A történelem során először Európa saját népeinek szabad akarata alapján fog egyesülni” – hangoztatta Romano Prodi a Koppenhágában péntek este kiadott nyilatkozatában.

Ciprusi egység: nincs előrelépés

Eredmény nélkül ért véget Koppenhágában az ENSZ égisze alatt Ciprus újraegyesítéséről folyó tárgyalás. Dimitrisz Komodromosz, a ciprusi görögök szóvivője elmondta: az ENSZ illetékese közölte Gláfkosz Kleridesz ciprusi elnökkel, hogy az EU-csúcson már nincs lehetőség a megegyezésre. Tahsin Ertugruloglu, a csupán Törökország által elismert „Észak-ciprusi Török Köztársaság” külügyminisztere kijelentette: az ENSZ által benyújtott béketervet nem írják alá.

Az EU felszólította Izraelt

Az Európai Unió országai felhívták Izraelt, hogy függessze fel a zsidó telepek létesítését a palesztin területeken. Egyúttal támogatták azt az ENSZ vezette kezdeményezést, hogy állítsák fel a palesztin államiság létrehozásának időrendjét.

Javier Solana, az EU közös kül- és biztonságpolitikájának főképviselője, Chris Patten, az EU külügyi biztosa, valamint Per Stig Moller, a soros EU-elnök Dánia külügyminisztere szerint a palesztin terrorista merényletek, az aránytalan izraeli katonai erő bevetése mellett a zsidó telepek létesítése a közel-keleti megbékélést akadályozó egyik fő tényező. A jövő héten ez a hármas Washingtonba utazik, hogy tárgyaljon az ENSZ és az Egyesült Államok vezetőivel a palesztin állam létrehozásáról.

A NATO is elfogadta az együttműködést
A NATO pénteken igent mondott az Európai Unió és az atlanti szövetség közötti állandó kapcsolatok létesítésére. A Brüsszelben George Robertson főtitkár által kiadott közlemény szerint az Észak-Atlanti Tanácsnak, a NATO legfőbb politikai és döntéshozó szervének határozata azt jelenti, hogy az EU tagállamai „azonnali hatállyal” hozzájutnak a szövetség tervezési és logisztikai eszközeihez.

„Az Észak-Atlanti Tanács több olyan döntést jóváhagyott, amelyeknek célja, hogy szoros és átlátható kapcsolatot tartson fenn az Európai Unióval” – olvasható a közleményben.

A NATO ezzel elhárította a legnagyobb akadályt a közös európai védelmi politika megvalósulása elől. A legnagyobb nézeteltérés a NATO-tag, de nem EU-tag Törökország körül volt. Ankara ugyanis hónapokon át megakadályozta vétójával a megállapodást.

A Tizenötök csütörtökön Koppenhágában adták hivatalos jóváhagyásukat a megállapodás-tervezethez, amelyről október vége óta tárgyalt Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főbiztosa, aki korábban a NATO főtitkára volt.

Az uniónak, amely szeretné átvenni a NATO szerepét Boszniában és Macedóniában, hogy életre keltse európai védelmi politikáját, mindenképpen szüksége volt erre a megállapodásra, hogy felhasználhassa a NATO eszközeit a jövőbeli katonai akciókhoz.

Az EU az iraki és az észak-koreai helyzetről

Irakot felszólították, hogy ragadja meg az utolsó esélyt a válság békés megoldására, és teljesítse maradéktalanul a Biztonsági Tanács 1441. határozatát. Az EU-országok szerint az iraki kérdés megoldásának legjobb fóruma a BT, és a nemzetközi fegyverzetellenőrök dolga, hogy megítéljék, vannak-e tömegpusztító fegyverei Iraknak.

Az EU országai mély aggodalommal fogadták Észak-Korea közlését arról, hogy újrakezdi nukleáris programját. Az EU megfelelő válaszintézkedésekről konzultál partnereivel, mert másokkal együtt attól tart, hogy Észak-Korea atomfegyverekhez alkalmas hasadóanyagokat készül előállítani. (Az MTI nyomán)