Irak: hiányolják a magyar támogatást

Magyarország katonai egységekkel nem vesz részt egy háborút folytató koalícióban, s más formában sem nyújt katonai támogatást - mondta Juhász Ferenc magyar honvédelmi miniszter a Handelsblatt című német gazdasági-pénzügyi lapnak Irakkal kapcsolatban, a lap publikációja szerint. A miniszter szavai a lap csütörtöki számában közölt összeállításban jelentek meg, amely arról szól, hogy a közép-európai NATO-tagállamok és tagjelöltek miként támogatják az Egyesült Államokat Irakkal kapcsolatos terveiben.

„A közép-európai NATO-tagállamok és jelöltek támogatják az Egyesült Államokat egy esetleges Irak elleni háborúban – Magyarország kivételével. Sőt, a magyar kormány mindenfajta segítségnyújtást megtagad a fegyveres harchoz, habár amerikai katonai személyek Dél-Magyarországon száműzetésben élő irakiakat képeznek ki hazájukban való bevetésre” – írta a Handelsblatt összeállításának bevezetőjében. A Handelsblatt összeállítása szerint az Egyesült Államok szilárdan számíthatna Lengyelország katonai támogatására, Csehországról szólva pedig azt írta a lap: Vladimir Spidla kormánya jóváhagyta az ország részvételét egy esetleges Irak elleni háborúban.

Szintén az Irak elleni esetleges amerikai katonai akcióhoz való magyar és cseh hozzáállásról és a taszári bázis ügyéről közölt cikket csütörtökön a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylap. A lap budapesti tudósítója szerint mivel a közelmúltban Budapest és Prága is komoly figyelmeztetéseket kapott Washingtontól a NATO-kötelezettségek elmulasztása miatt, a szövetség két új tagjának most mindenképpen bizonyítania kell a „bukott érettségi” után. A cikkíró mindazonáltal úgy látja: míg Budapest és Prága gondolkodik és kételkedik, addig a prágai csúcson meghívott Románia és Bulgária külön kérés nélkül, maga ajánlja fel légterét és katonai egységeit az Iraki elleni akcióra. A Rosszijszkaja Gazeta szerint Washingtonnak is tudomásul kellett vennie, hogy Magyarország részéről nem számíthat katonai részvételre.