Brüsszel és Washington két Európája

Viharos reakciókat váltott ki, hogy Jacques Chirac francia elnök elmarasztalta az EU-csatlakozás előtt álló országokat az iraki válságban tanúsított magatartásuk miatt. Elemzők Európa újabb kettészakadásáról beszélnek.

A francia elnök hétfő este Brüsszelben élesen elmarasztalta az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó kelet-és közép-európai volt kommunista országokat, amiért az Egyesült Államok pártjára álltak az iraki válságban. Jacques Chirac, aki az iraki válsággal kapcsolatos új, közös EU-állásfoglalás jóváhagyása után nyilatkozott, úgy vélte, hogy Lengyelország, Csehország és Magyarország, illetve a vilniusi tízek csoportja meglehetősen felelőtlenül viselkedtek a kérdésben, nem törődve az amerikai álláspont mögé való sietős felzárkózás veszélyeivel. Mindnyájan „nagy lehetőséget szalasztottak el a hallgatásra” – jegyezte meg némi iróniával.


A már NATO-tag és 2004-ben várhatóan EU-taggá váló Lengyelország, Magyarország és Csehország vezetői brit, spanyol, olasz, dán és portugál partnereikkel együtt írtak alá az amerikai kormánnyal szolidaritást vállaló nyílt levelet. A NATO-tagjelölt vilniusi tízek ugyancsak közös levélben támogatták az amerikai pozíciót az iraki válság ügyében. A tízek közül öten (a három balti állam, valamint Szlovénia és Szlovákia) szintén 2004-ben léphet be az EU-ba, míg Románia és Bulgária 2007 táján. Chirac szerint ezek az országok lépésükkel kockáztatták, hogy maguk ellen hangolják a tizenötök közvéleményét – jelentette az AFP.

Bulgária kedden visszautasította Jacques Chirac francia elnök bírálatát. Lubomir Todorov, a szófiai külügyminisztérium szóvivője az AFP kérdésére leszögezte, hogy Bulgária nem áll közelebb az amerikai állásponthoz, mint Franciaország vagy Németország álláspontjához. A lengyel külügyminiszter-helyettes szerint Párizsnak tiszteletben kellene tartania Lengyelország álláspontját.

Az EU bizottságának külügyi biztosa kedden azon EU-tagjelölt országok védelmére kelt, amelyek vezetői aláírták néhány hete az Irakkal szembeni egységes amerikai-európai fellépést sürgető nemzetközi felhívást. Chris Patten, aki éppen kedden találkozik a tagjelölt országok képviselőivel, a BBC rádiónak reggel azt mondta: Jacques Chirac francia elnöknek „megvan a maga stílusa”, és időnként „meglehetősen színesen használja a francia nyelvet’’.– Nagyon fontos azonban tudatni a tagjelöltekkel, hogy (az EU) nem a Varsói Szerződés. Az unió nemcsak gazdasági, hanem politikai szervezet is, és Magyarországnak, Lengyelországnak, a Cseh Köztársaságnak és a többieknek ugyanannyi joguk van véleményük kifejtésére, mint bárki másnak – mondta a brit EU-biztos.

Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa kedden kijelentette: nincs ok olyan fontolgatásokra, hogy az iraki kérdésben inkább az amerikai álláspont felé hajló közép- és kelet-európai államokat esetleg mégse vegyék fel az Európai Unióba. – Senki sem akarta felosztani Európát egy proeurópai és egy amerikai táborra. A legtöbben nem akartak egyebet, mint az euroatlanti kapcsolatok erősítését. Talán a választott eszköz nem volt éppen optimális. Úgy hiszem, hogy ez többé nem fordul elő – közölte a bővítési biztos, aki a ZDF közszolgálati televízióban is hasonlóan nyilatkozott. A közép- és kelet-európai államok magatartását Verheugen a ZDF-ben azzal magyarázta, hogy gyakran mély kötődést éreznek az Egyesült Államok iránt, mert abból indulnak ki, hogy az Egyesült Államok játszotta a főszerepet a szovjet birodalom felbomlasztásában.

---