Irak külföldre rejtheti fegyvereit

Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter szerint Irak megpróbálhatja más országokba szállítani tiltott fegyvereit, hogy eldugja őket az ENSZ ellenőrei elől. Rumsfeld a Hoover Intézetben kedden elhangzott beszédében országnevet nem említett – adja hírül az RTL Klub Online.

„Nem kérdéses, hogy Szaddam Huszein iraki elnöknek vannak rejtegetnivaló dolgai, így teljességgel lehetséges, hogy megpróbálja más országokba átvinni őket” – mondta. A miniszter emlékeztetett rá, hogy Irak az 1991-es öbölháborúban számos harci gépet küldött a szomszédos Iránba, hogy megkímélje őket a koalíciós erők csapásaitól, Irán azonban sose adta vissza ezeket a gépeket. „Így felteszem, ezúttal óvatosabb lesz, ha valami történik” – jegyezte meg a miniszter.

Rumsfeld úgy vélte, hogy Irak hagyományos katonai ereje kevesebb mint a fele annak, mint amekkorával az öbölháború előtt rendelkezett, viszont vegyi és biológiai fegyverei jóval fejlettebbek, mint 1991-ben voltak. A miniszter aggodalmának adott hangot afelett, hogy Irak pilóta nélküli repülőgépeket használhat vegyi vagy biológiai fegyverek célba juttatására.

A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának elemzője szerint Iraknak 389 ezer katonája lehet, szemben az öbölháború előtti egymillióval. Anthony Cordesman becslése szerint Bagdadnak 2200-2600 harckocsija és mintegy 300 harci repülőgépe van, míg ez a szám az öbölháború elott 5500-6700, illetve 500 volt.

Rumsfeld a háború esetleges elindításával kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nyilvánvalóan előnyösebb, ha a harci cselekmények nem a nyári hónapokra esnek. Hozzátette, hogy megterhelő hosszú ideig a térségben tartani a katonákat. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mintegy 200 ezer katonát vonultatott már fel a térségben, valamint számos hadihajót és harci repülőgépet. Rumsfeld úgy vélte, hogy Irán és Szíria nem fog beavatkozni az Irak elleni háborúba.

George Bush amerikai elnök kedden találkozott Szimeon Szakszkoburggotszki bolgár miniszterelnökkel. Bulgária támogatja a hétfon beterjesztett brit-amerikai-spanyol határozattervezetet Irakról. „Bármilyen súlyos legyen is a válság, nem hiszem, hogy megér annyit, hogy éket verjen Európa és Amerika közé” – mondta a bolgár kormányfo a tárgyalás után.

Bush elnök szerdán este beszédet mond az American Enterprise Institute kutatóközpontban, és arra helyezi a hangsúlyt, hogy Szaddam Huszein elmozdítása után jobb lesz az iraki nép élete és nagyobb lesz a biztonság a térségben.