Jugoszlávia végleg a múlté

Belgrádban kedden a jugoszláv szövetségi parlament két háza szavazás útján hivatalosan is véget vetett Jugoszláviának mint állami egységnek. Hetvennégy év történelem zárult le a Jugoszlávia név megszűnésével, amelynek fontossága több mint jelképes.

A felsőház után a jugoszláv parlament alsóháza is elfogadta kedden a majdani közös szerb-montenegrói államközösség alkotmányos alapokmányát és az alaptörvény végrehajtásáról szóló törvényt, amivel jogilag megszűnt a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság. A helyébe lépő új állam a Szerbia és Montenegró nevet kapja, a két köztársaság alkotta államközösség 1918 óta eredeztethető történelmében ez lesz immár a hetedik névváltoztatás.

Az 1917-ben kikiáltott Szerb-Horvát-Szlovén Királyi Államot 1921-től váltotta fel a királyság, amely 1929. október 3-ától viselte a Jugoszláv Királyság nevet. 1943. november 29-én Jugoszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Tanácsa hat föderális egységre – Szerbiára, Horvátországra, Szlovéniára, Macedóniára, Montenegróra, illetve Bosznia és Hercegovinára – osztotta az államot, amelyet két év múltán a Jugoszláv Demokratikus Szövetség, majd a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság név váltott fel.

1963-tól új alkotmányt fogadtak el, amely Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságra (JSZSZK) változtatta az ország nevét. 1991-től Szlovénia, Horvátország, Bosznia és Macedónia parlamentje is kinyilvánította a köztársaság függetlenségét. Egy év múlva a JSZSZK parlamentje új alkotmányt fogadott el, amivel kikiáltották a két tagköztársaságból – Szerbiából és Montenegróból – álló Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot.
2002. március 14-én – Belgrádban a szerb, a montenegrói és a jugoszláv vezetés aláírta az úgynevezett belgrádi megállapodást, amely körvonalazta a szerb-montenegrói államjogi kapcsolatok átalakítását, illetve azt, hogy Szerbia és Montenegrónak fogják hívni a két tagköztársaság új államközösségét.

A mai döntést követően a térképeken Jugoszlávia nevét ezentúl „Szerbia és Montenegró” megnevezés váltja fel – jelezvén, hogy a most már sokkal lazább szövetségben a régi titói Jugoszláviának csak két tagja maradt meg, valószínűleg csak néhány évre. A szerb és a montenegrói parlament már korábban jóváhagyását adta a változáshoz.

Jugoszlávia lakosságga ezzel egyik napról a másikra egy új országban találja magát. Nem lesz ez könnyű. Először is: kell majd egy új nemzeti lobogó is. A piros-fehér-kék trikolórt várhatóan hamarosan egy négysávos zászló fogja felváltani.

A Jugoszlávia átrajzolását célzó megállapodás valójában elég laza. Sürgetésének valódi motivációja az volt, hogy elejét vegyék egy újabb kísérletnek, amely a balkáni határok további módosítását célozná. Különösen érvényes ez Koszovóra, amely a jog szerint Szerbia része, a gyakorlatban azonban nemzetközi protektorátus alatt áll, és ahol még mindig sok albán nemzetiségi keresi a függetlenség lehetőségét.

Koszovó ENSZ kormányzója úgy véli, először fel kell állítani a jogrendszert és annak intézményeit, mielőtt nekilátnának annak a fogós kérdésnek a megválaszolásához, hogy Koszovó továbbra is Szerbia része maradjon-e, vagy váljon el. Mások közben már előre gondolkodnak és a felbontás esélyét fontolgatják.

A szerb kormány „Koszovó-koordinátora” szerint Belgrádnak legalább a tartomány északi részét meg kellene tartania, ahol főként szerbek élnek. Ennek azonban Boszniára lehetne hatása, ahol a boszniai szerbek szívesebben egyesülnének Szerbiával még akkor is, ha ez gyengítené az amúgy sem túl erős egyesült boszniai államot.