Hol áll Európa?

Az iraki válság alaposan megosztotta Európát. Nagy-Britannia vezeti az erősen USA-barát csoportot, amely hisz abban, hogy a háború a jelenlegi ENSZ határozatok alapján igazságos lehet. Más államok ragaszkodnak ahhoz, hogy ha egyáltalán háborúra kerül sor, azt a Biztonsági Tanács újabb felhatalmazásának kell megelőznie. Az alábbi összeállításából kiderül, hogy az egyes európai országok milyen álláspontot képviselnek az iraki válsággal kapcsolatban

Egyesült Királyság

A leginkább USA-barát európai nemzet. Nagy-Britannia teljesen elkötelezte magát a katonai fellépés mellett – ha szükséges, akár további ENSZ határozat nélkül is.

Már több ezer brit katona állomásozik a térségben, bár Tony Blair kormányfő továbbra is azt hangsúlyozza, hogy a háború nem elkerülhetetlen. Az ország talán beleegyezik, hogy több időt adjanak a fegyverzetellenőröknek, de csak néhány hétről lehet szó.

Németország

A németek élesen ellenzik a katonai beavatozást Irakban bármilyen körülmények közt is, noha hagyományosan Washington szoros szövetségesei voltak. Németország közölte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában nem fog a háborúra szavazni, noha nincs vétójoga. Zöldpárti külügyminisztere, Joschka Fischer jelenleg a tanács elnöke. Németország Franciaországgal és Oroszországgal közös nyilatkozatban szólított fel arra, hogy növeljék a fegyverzetellenőrök létszámát, és kinyilvánította, hogy a válság békés megoldására alkalmas eszközöket még nem mind használták ki.

Franciaország

Franciaország, amelynek vétójoga van az ENSZ Biztonsági Tanácsában, az egyik legfontosabb szkeptikus erő a háború ügyében. Németországgal és Oroszországgal közös nyilatkozatban sürgette a fegyverzetellenőrök számának növelését, illetve azt, hogy az ellenőrök kapjanak több technikai segítséget munkájukhoz. A NATO-ban megvétózta a háborús készülődés első fordulóját, amellyel válságot robbantott ki, és patthelyzetbe hozta a szövetséget. Jacques Chirac elnök azonban nem mondta azt, hogy Franciaország megvétózná a háborút az ENSZ Biztonsági Tanácsában

Oroszország

Oroszország azt mondja, hogy nincs olyan bizonyíték, amely háborúra jogosítana fel. Ahhoz is ragaszkodik, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa, nem pedig az USA a felsobbrendű döntéshozó fórum. Franciaországgal és Németországgal közös nyilatkozatban fejezte ki véleményét, hogy több fegyverzetellenőrt kellene Irakba küldeni.

Oroszországnak vétójoga van a Biztonsági Tanácsban. Egyes megfigyelők szerint végül – akárcsak Franciaországot – meg lehet majd győzni, hogy támogassa a háborút.


Olaszország

Silvio Berlusconi, aki általánosságban erősen USA-barát, azt mondja, hogy az ENSZ illetékeseinek több időt kell kapniuk munkájuk befejezéséhez. Ám egy katonai kampány esetén várhatóan támogatja majd az USA-t, még további ENSZ határozat nélkül is. Berlusconi szeretné, hogy az EU és az USA egységét sikerüljön megteremteni, és arra figyelmeztet, hogy „szerencsétlenség” volna, ha káros megosztottság keletkezne. Olaszország ezen kívül egy olasz-spanyol-brit tengelyt is javasolt a francia-német tengely ellensúlyozására. Berlusconi és hét másik vezető aláírta azt a levelet, amely támogatásáról biztosította az USA álláspontját Irak ügyében.

Spanyolország

Spanyolország határozottan támogatja az USA álláspontját, és támogatna egy Washington vezette konfliktust még egy újabb ENSZ határozat nélkül is. Azt állítja, hogy Irak nem tartotta be azokat a feltételeket, melyeket a Biztonsági Tanács szabott, és hogy Bagdad „az emberi jogok megsértése terén megdöntötte a világrekordot”. José Maria Aznar miniszterelnök tagja volt annak a nyolc európai vezetőnek, aki nyilatkozatot tett közzé az USA álláspontjának támogatására.

Spanyolországnak szavazati joga van az ENSZ Biztonsági Tanácsában, de még akkor sem vétózhatna meg egy háborút, ha akarna.

Hollandia

A hollandokat az amerikai-brit álláspont támogatóiként tartják számon.

Már felajánlották korlátozott mértékű segítségüket Washingtonnak nem harci cselekményekkel kapcsolatban, és hozzájárultak, hogy az amerikaiak használják légterüket, katonai támaszpontjaikat és kikötőiket háború esetén. Az a vélemény róluk, hogy jobb szeretnék, ha bármilyen katonai akció csak egy második ENSZ határozat után kezdődne, ám nem zárták ki, hogy csatlakoznak egy USA vezette koalícióhoz.

Ausztria

Az osztrák kormány szilárdan Franciaország és Németország mögött áll a válság kezelését illető erőfeszítéseket tekintve, és Luxemburggal és Belgiummmal együtt alkotja az EU-n belül a háborúellenes csoportot.

Wolfgang Schüssel osztrák kancellár az egész EU-t felszólította, hogy nyilvánítsák ki: „Nem gyakorolhatunk nyomást a fegyverzetellenőrökre, sem időrend megállapításával, sem feltételek szabásával, sem becsmérlő megjegyzésekkel.” Ausztria semleges ország, nem tagja a NATO-nak, és semmilyen háborúban nem játszana szerepet.

Dánia

A dán kormány támogatna egy az ENSZ új határozatával jóváhagyott háborút, de azt is határozottan értésre adta, hogy támogatna egy, az USA által kezdeményezett konfliktust.

Anders Fogh Rasmussen kormányfő azt mondja, a jelenlegi ENSZ határozatok zöld utat adnak a háborúnak, ha Irak nem tesz eleget a leszerelésre felhívó felszólításnak. A kormányfő egyike volt annak a nyolc vezetőnek, aki nyilatkozatban támogatta az USA álláspontját.

Portugália

Portugália támogatja az USA-t. Jose Manuel Durao Barroso kormányfő felszólította az EU tagállamokat, hogy alakítsanak ki közös álláspontot az iraki konfliktus ügyében, illetve „minden rezsim ügyében, mely nem tartja tiszteletben az ENSZ-t”. Barroso azt mondta, a fegyverzetellenőröknek több időre van szüksége, hogy Irak állítólagos tömegpusztító fegyvereit kivizsgálja.

Ugyanakkor aláírta az USA-t támogató levelet, hét másik európai vezetővel együtt, amely közös cselekvésre szólít fel, hogy megszabadítsa a világot Irak tömegpusztító fegyvereitől.

Görögország

Jelenleg Görögország tölti be az EU soros elnöki tisztét, és nagyon szeretné az EU-t távol tartani attól, hogy támogasson egy háborút.

A görögökre hárul az a cseppet sem irigylésre méltó feladat is, hogy a megosztott Európát megpróbálja a kérdésben valamiféle egységes álláspontra ösztönözni. A görögöket feldühítette, hogy nem tájékoztatták oket arról a levélről, melyet az USA támogatására készítettek elő, ám akkor sem írták volna alá, ha tudtak volna róla.

Törökország

Az USA azt szeretné, ha Törökország engedélyezné számára a török légtér és létesítmények használatát egy esetleges katonai akcióhoz.

A kormány eddig nem kötelezte el magát amellett, hogy az USA-t az ENSZ jóváhagyása nélkül is támogatná. Ugyanakkor arra szavazott, hogy fokozzák a biztonsági készültséget támaszpontjain – ez a kérdés taszította válságba a NATO-t, amikor Franciaország, Németország és Belgium megakadályozta az elképzelést.

Lengyelország

Lengyelország még nem ajánlott fel csapatokat, de talán Washington leglelkesebb támogatója Közép-Európában. A külügyminiszter ismételten felajánlotta Lengyelország támogatását a háborúhoz, akár lesz további ENSZ jóváhagyás, akár nem. Leszek Miller kormányfő pedig tagja volt a vezetők nyolcas csoportjának, amely az USA-t támogató levelet írt alá. Lengyelország még mindig nem bízik teljesen az európai hatalmakban. Bár Németország segítette Lengyelország bejutását az EU-ba, a lengyelek még mindig Amerikától várják a valódi katonai erőt, legalábbis addig, amíg kialakul egy hatékony európai védelmi struktúra.

Cseh Köztársaság

A csehek voltak az „új Európa” első nemzete, amely csapatokat küldött az Öböl térségébe. A cseh hadsereg specialitása a vegyi fegyverek elleni küzdelem: speciális vegyvédelmi egységeik egyikének katonái már tavaly március óta Kuvaitban állomásoznak, egy másik várhatóan hamarosan csatlakozik hozzájuk.

Az USA arra is engedélyt kért, hogy a koalíciós erők áthaladhassanak cseh területen, illetve légtérben. A végső szót a parlament mondja ki, de a Cseh Köztársaság már nyújtott hasonló segítséget az első Öböl-háborúban (1991-ben), és valószínűleg most sem emel majd kifogást.

Szlovákia

Mint a NATO jövendő tagja, Szlovákia beleegyezett az amerikai katonai segítségkérésbe – speciális vegyvédelmi katonák küldésével – és engedélyt adott a koalíciós erők repülőgépeinek, hogy átrepüljenek az ország légterén. Szlovákia koalíciós részvétele azonban akadályozhatja NATO aspirációit, mert valószínűleg növekszik majd a „nemmel” szavazók aránya az idén a NATO tagságról tartandó népszavazáson.

Ennek ellenére aláírta azt a támogató levelet, amelyet 10 kelet-európai ország tett közzé, és amely nem említi, hogy második BT határozatra volna szükség a katonai akció jóváhagyására.

Magyarország

Magyarország engedélyezte az USA-nak az ország déli részén lévő, taszári légitámaszpont használatát, hogy ott 3000 iraki ellenzékit képezzenek ki tolmácsnak, adminisztrátornak és egyéb összekötőnek.

A magyarok ragaszkodnak ahhoz, hogy Taszár harci kiképzésre nem használható, bár az irakiakat kiképzik önvédelmi kézifegyverek használatára is. Medgyessy Péter kormányfő egyike volt annak a nyolc vezetőnek, aki aláírta az USA álláspontját támogató levelet.

Szlovénia

Szlovénia egyike annak a 10 kelet-európai országnak, amely aláírta az USA politikáját támogató levelet, és amely nem említi, hogy szükség volna egy második határozatra a Biztonsági Tanácsban a katonai akció jóváhagyására. Ugyanakkor támogatja Franciaország és Németország felhívását is, hogy adjanak több idot a fegyverzetellenőröknek.

Félő, hogy ha az USA egyoldalú katonai lépésekre szánja el magát, akkor a közvélemény ellenállásba csaphat át a NATO tagságról március 23.-án esedékes népszavazás előtt.

Bulgária

Az ország jövőre szeretne csatlakozni a NATO-hoz, ezért Bulgária bizonyítani akarja, hogy Amerika jó szövetségese lesz.

Bulgária az USA-val tárgyalásokat kezdett légitámaszpontjai használatáról, és válságterveket készít arra, hogy szükség esetén mintegy 10 000 iraki menekültet tudjon fogadni. Bulgária tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, noha nincs vétójoga. Szeretné, ha a válság békésen oldódna meg, de talán meg lehetne győzni arról, hogy támogasson egy háborút egy második ENSZ határozat nélkül is.

Románia

Románia az USA lelkes támogatója. Beleegyezett abba, hogy majdnem 300 nem harcoló katonát küldjön egy Irak elleni háborúba, köztük vegyiszennyezés-eltávolító szakértőket, rendőröket és egészségügyi személyzetet. Katonai csapás esetén Románia megengedi légtere és infrastruktúrája használatát.

Románia nagyon nem akar lemaradni a NATO tagságról, miután Nicolae Ceaucescu diktátor bukása után évekig bizonytalan politikai helyzet volt az országban. Egyike volt annak a 10 kelet-európai országnak, amely aláírta az USA álláspontját támogató levelet.

(forrás: bbc.com)