Mi különbözteti meg mostantól kezdve a baljós emlékű KGB-t, a szovjet időszak titkosrendőrségét annak utódjától, az FSB-től? – teszi fel a kérdést a Le Figaro című francia napilap intenetes oldalán Karim Talbi, a lap moszkvai tudósítója, s rögtön meg is adja a választ: ’’Szinte semmi.’’
Karim Talbi e válaszát főleg azon szervezeti átalakításokat és kinevezéseket követően látja megalapozottnak, melyeket Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán foganatosított. Az FSB (Orosz Föderális Szolgálat), az ország titkoszszolgálata gyakorlatilag visszaszerzi azokat a számára majdnem totális cselekvési szabadságot biztosító jogköröket, amellyel 1991, a Szovjetunió és a legismertebb szervezet, a KGB lerombolásának pillanatáig rendelkezett. Az orosz elnök, a KGB (Komitet Goszudarsztvennoj Bezopasznosztyi) volt ezredese, aki az FSB-t irányította 1998-tól miniszterelnöki kinevezéséig, egy nagy példányszámú orosz lap véleménye szerint különös figyelmet fordított a ’’Lubjanka reneszánszára’’. Az új Szolgálat székhelye ugyanis a rettegett KGB moszkvai főhadiszállásán rendezkedett be – írja a konzervatív francia orgánum.
A nagy titkolózással előkészített és több állami vezető jelenlétében ismertetett átalakítások közül a legfontosabb a határőrök visszatagozódása a biztonsági szolgálat alá. Ezt a 174 ezer fős hadsereget éppen a KGB szétverésekor, 1991-ben választották le a hírhedt szervezetről.
A személyi változások közül a Le Figaro cikke kiemeli, hogy a ’’semmiből teremtett’’, a drogkereskedelem elleni harcért felelős állami bizottság élére Viktor Cserkeszov volt KGB-ügynök, Putyin bizalmasa került. Cserkeszov Putyin bizalmasa, aki 1998-ig a jelenlegi orosz elnök beosztottja volt, később a politikus egyfajta előretolt emberként (Karim Talbi szellemesen a latin missi dominici, az úr követe kifejezést használja – a szerk.) képviselte Oroszország északnyugati területein Putyin érdekeit. Ez a bizottság visszakapja a gazdasági rendőrség embereit és eszközeit, melyek fölött a Belügyminisztérium rendelkezett. A telefonlehallgatással és internetfigyeléssel foglalkozó szövetségi szervet, melyet ’’nagy fülek’’-ként is emlegettek, feloszlatták, munkatársaik és feladatkörük ezután részben az FSB, részben a belügyminisztérium kötelékében dolgoznak tovább. A Kreml ezeket a változásokat többek közt a munka jobb szervezésével, az átfedések elkerülésével indokolta. Ezek az érvek a nyugati országokban végbement, hasonló átszervezések indokaira emlékeztetnek – teszi hozzá a lap. Természetesen ez a sakkhúzás is az FSB jogköreit szélesíti ki, így már a telefonlehallgatási szakemberek mellett a világháló figyelésében gyakorlatot szerzett munkatársakkal is bővül a szervezet.
Azután, hogy több kémügy, mint Grigorij Paskóé vagy Alekszandr Nyikityiné, felszínre hozta az orosz titkosszolgálat szovjet időket idéző célkitűzéseit, a Kreml által kezdeményezett átszervezéseket szkeptikusan fogadják megfigyelők.
– Egy normális országban a határőrök soha nem tartoznak a biztonsági szervekhez – vélekedik Pavel Felgenhauer katonai szakértő az AFP-nek nyilatkozva. – A Szovjetunió időszakában a határőrség a KGB-től függött, melynek a feladata az volt, hogy elszigeteljék az országot – teszi hozzá.
Más elemzők szerint ezek a kinevezések még mindig abba a folyamatba illeszkednek, melynek során Putyin hatalmát ’’szülőföldjéről’’, a KGB-ből, vagy akár a hadseregből jött emberekkel próbálja megszilárdítani.
Putyinnal egyébként is megéri jóban lenni: Valentyina Matvienkót, akit a szociális minisztérium élén a kormány egyik legaktívabb tagjaként emlegetnek, most Északnyugat-Oroszországba ejtőernyőztették, elnöki megbízottként, hogy visszaállítsa a rendet e fontos régióban, s erősítse a Kreml ki nem mondott célját, a Putyin számára oly kedves ’’vertikális hatalmat’’, melyet veszélyeztetett az utóbbi időben a szabadabb légkörű Szentpétervár kormányzója.
origo.hu
Menczer Tamás beszólt Magyar Péternek: „Ilyen a Barátok közt”
