Csehországban egy hónap alatt öt ember gyújtotta fel magát

Sokkos állapotban van a cseh társadalom és közvélemény: egy hónap leforgása alatt, egymástól függetlenül öt ember gyújtotta fel magát. Elsőként egy fiatal diák követte el tettét a prágai Vencel-téren. Március közepén hasonló szörnyűséget tett egy lelkileg erősen sérült fiatal fiú és egy brünni lány. E héten keddről szerdára viradó hajnalban teljesen különböző helyen pedig két fiatal fiú gyújtotta fel újra magát.

Kedden röviddel éjfél után Plzenben egy 21 éves diák felgyújtotta magát. Búcsúlevelében a világ jelenlegi állapotával kapcsolatban fejezte ki negatív véleményét. Cseh pszihológusok pszihikai jelenségről beszélnek, amelyet egy prágai fiatal indított el márciusban. A cselekedet demonstrációs jellege vonzó lehetett a többiek számára is. Íme az időrendi sorrend:

március 6.: Prága, Vencel tér – diák

március 11.: Polèice – lelkileg sérült fiatalember

március 19.: Brno – egy temetőben, padon üve egy fiatal nő

április 1.: Prága – benzinkút mellett, egy lelkileg sérült fiatalember

április 1. Plzen – kollégium előtti parkolóban egy diák

Talán mindössze két órval kedd éjfél után egy prágai pszihiátriai intézetben kezelt 32 éves beteg egy benzinkútnál vásárolt egy öt literes benzines palackot, majd egy pillanat múlva leöntötte és felgyújtotta magát. A testén keletkezett nyolcvanöt százalékos égési sérülés olyan súlyos volt, hogy bár azonnal kórházba szállították, meghalt.

Röviddel éjfél után egy 21 éves plzeni diák követe el szinte pontosan ugyanezt egy kollegégium parkolójában: higítóval és ipari benzinnel öntötte le testét, majd felgyújtotta magát. A búcsúlevelében kifejtette: a jelenlegi világhelyzet elleni tiltakozásból kifolyólag követte el tettét. Krtikusan írt a politikai helyzetről, a cseh egészségügyről, iskolahálózatról és kifejtette véleményét az iraki háborúról is.

Hasonló levelet hagyott maga után Zdenìk Adamec 19 éves ipari szakközépiskolába járó fiatalember, aki a Nemzeti Múzeum lépcsőin gyújtotta fel magát. A gyorsan megérkező segítség ellenére a fiatal öngyilkos belehalt súlyos sérüléseibe.

A brünni fiatalasszony a temetőben egy padon ülve idáig meg nem állapított gyúlékony anyaggal öntötte le és gyújtotta fel magát.

Van-e ezekben az öngyilkosságokban valamilyen közös motívum? Ezt a tényt egyelőre kizárhatjuk, ugyanis nem nyert megállapítást, hogy a fiatal öngyilkosok valamilyen közös szektába tartoznának. A pszihológusok azonban nem zárják ki, hogy a Vencel-téren elkövetett, a sorban első öngyilkosság, valamilyen módon késztetthette a többi szerencsétlent tettük elkövetésére. A sokk és a figyelem, amely megjelent a tragikus tettek után a cseh közvéleményben talán megakadályozhatná a további öngyilkosságokat.

Bár az első és utolsó eset hasonló volt, a pszihológusok kizárják a prágai és a pilzeni eset közötti közvetlen összefüggést. Mindkét diák intelligens volt, ismerőseik elmondása alapján magányos életet éltek és a jelenlegi társadalmi helyzettel kapcsolatban többször elégedetlenségüket fejezték ki. Egyszóval: sokkal érzékenyebben követték a politikát, a nemzetközi helyzetet – derül ki mindkettőjük által hátrahagyott búcsúlevélből.

A plzeni öngyilkos „meg szerette volna oldani” a világban uralkodó igazságtalanságot, azzal, hogy beáll a Vörös Keresztbe: mentős szeretett volna lenni. „Gyakran mondogatta, hogy Csehországban és a világon is teljesen más feltételeknek és körülményenek kellene uralkodnia. Nagyon fiatal volt még, arra gondoltunk, hogy ezeket a gondolatokat előbb-utóbb kinövi” – mondta el a Mladá Fronta Dnes cseh napilapnak Vìra Pavelková, a Vörös Kereszt munkatársa.

„Nagyon valószínű, hogy kölcsönösen inspirálták egymást” – mondta el a Mlada fronta dnesnek Zdenìk Matìjèek cseh pszihológus. Más véleménnyel rendelkezik azonban a szörnyű esetekről a kassai klinika vezetője Ján Babík: „Nem gondolom, hogy a példák befolyásolták volna őket döntésükben” – mondta a SME szlovák napilapnak az orvos.

Babík állítja: ilyen tettet akkor követ el az ember, ha olyan komoly pszihikai nyomás alatt áll, amelyet már képtelen kezelni. Többnyire nagyszámú, különböző külső hatás befolyásolhatja az ilyen embereket döntésük meghozatalánál – a gazdasági helyzetétől egészen az időjárás változásáig – állítja.

Cseh pszihológusok pszihikai sérülésről beszélnek, amelyben az a prágai fiatal is szenvedhetett, aki először választotta az önkéntes halál e borzalmas formáját. E módszer demonstratív jellege hathatott a szakértők szerint a többi öngyilkos fiatalra is. Labilis lelkiállapotú egyénekről van szó, akik különféle személyes problémákkal rendelkeztek. Jiøí ©ípek pszihológus megállapította, hogy az életet ilyen „szimbólikus” módon is be lehet fejezni. „Ha felakasztja valaki magát, azt senki nem veszi észre a széles nyilvánosság körében, azonban az önégetés valamilyen jellel, üzenettel is bírhat” – mondta ©ípek a CTK cseh hírügynökségnek.

Klaus: „Ne csináljátok, kérlek!”

Václav Klaus cseh elnök azután, hogy az ötödik fiatal is elkövette tettét nyilt levélben fordult a cseh fiatalokhoz, amelyben hatni próbált rájuk. „Legyetk felelősek magatokkal szemben” – jelezte. Hozzátette: minden ilyen hasonló kétségbeesett cselekedetben van valamilyen közös motívum. „Megértem, hogy a fiatalság állapota bizonyos radikalizmussal is jár, de ennek ezt a fajta megnyilvánulását – polgártársaim döntő többségének véleményével megegyezően – teljesen szerencsétlennek, helytelennek és főleg szükségtelennek tartom.”

Szerinte egy demokráciában lehetőségek tárházával találkozhatunk, hogy véleményünket megfelelően fejezzük ki, de nem ilyen demonstratív jelleggel. „Ne csináljátok, kérlek titeket. Sok más embert szintén megkárosítotok ezzel” – írta Klaus.

Az elégés – az egyik legborzalmasabb halál

Az elégés az orvosok szerint is az egyik legszörnyűbb és legfájdalmasabb módja a halálnak. „Képzeljék el azt, milyen amikor csak az ujjunkat égetjük meg. Képzeljék el, mikor a testünk nyolcvan százaléka lángol, hogy az mit is jelenthet azután” – mondja az égési sérülésekkel kapcsolatban Ján Babík a kassai égési sérülteket is kezelő klinika orvosa.

A ruházat égésének pillanatában csaknem minden légzőszervünk meggyullad, amely az orvos szerint rendkívül komplikálja a szituációt. „Másrészt egy dehidratációs sokk is fellép, mert abban a pillanatbanhatalmas folyadékveszteség is bekövetkezik – folytatja az orvos.

Az önégetés tulajdonképpen csaknem bizots halált jelent. A szenvedés, amely a folyamatot kíséri, talán az áldozatok soraiból sem tudatosíthatták többen. „Nem is tudatosult bennük, milyen borzalmas szenvedés várt rájuk. Csak azt a kísérőjelenséget vették észre, hogy minden egyes eset után hiányzott környezetének az a szerencsétlen, aki elkövette tettét. A figyelem, az érzés, és a helyzet, hogy más emberek figyelmébe kerülhetünk” – mondja Jaroslav ©turma pszihológus. Hatalmas szenvedés vár azonban azokra is, akik esetleg véletlenül túlélik borzalmas tettüket. Bőrük, légzőszerveik megsérül, ezek az emberek egyszerűen képtelenek lesznek a levegővételre. Ha a test harminc százaléka ég meg, akkor még lehet hosszabb távú túlélésről beszélni, azonban mindez negyven százalék fölött már nagyon kritikus szituáció – mondják a szakemberek.

Rituális öngyilkosságok

A világon számtalan ismert öngyilkosságról tudomásunk van, amelyekhez elsősorban valamilyen szektabeli kötöttség is párosulhatott. Az újkori rituális öngyilkosságok sorában talán az a legismertebb eset, amit 25 évvel ezelőtt a destruktív az Emberiség szentélye nevű szekta tagjai követtek el. James Warren Jones szektaalapító és vezető 913 embert, közülük 260 gyereket, kényszerített arra, hogy megmérgeze magát. Tíz évvel ezelőtt Svájcban követett el rituális öngyilkosságot a Nap Tempolomának Tanácsa szektájának 48 tagja.

Jan Palach tettével az önégetés hullámát váltotta ki

1969-ben a Vencel téren tiltakozásul, hogy a korabeli Csehszlovákiát, szovjet parancsra, megszállták a Varsó szerződés országainak tankjai, felgyújtotta magát Jan Palach cseh fiatalember. Akkor ez a tett szintén egy önégetési hullámot váltott ki az országban. Akkor az égési sérülések klinikáján dolgozó orvosok egyöntetűen állították: az ilyen halált választó emberek többsége nem rendelkezett olyan politikai motívációkkal, mint Palach, hanem inkább olyan emberek voltak, akik pszihikai betegségben szenvedtek és addig inkább csak foglalkoztak a halál gondolatával.